A munkabért - főszabály szerint - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni - hívja fel a figyelmet a munkajog.hu. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget - legalább havonta - fizetni kell. Az előleg mellett ilyenkor a munkavállaló jogosult az alapbér legalább felét elérő mértékű garantált bérre is.

A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Amennyiben a kifizetés az utóbbi módon történik, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. (Ha épp szabadságon van ekkor, abban az esetben korábban meg kell kapnia a bérét.) A bérfizetés napján indított, de csak később teljesülő átutalási megbízás nem felel meg a hatályos jogszabályi feltételeknek - írja Dr. Kovács Szabolcs a cikkében.

A jegybanki alapkamattal nőhet a bér

Ha a munkáltató fenti kötelezettségét megszegi, késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit azonban már nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg.

Eszerint a pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (pl. egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkajog, Munka törvénykönyve, munkahely, bér, fizetés, késedelmi kamat