Megállapodást írt alá Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke és az ország négy egyetemén (pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti intézményben) működő orvostudományi karok hallgatói önkormányzata. A megállapodásban hangsúlyozták, hogy az egyetemi és a szakorvosi képzés problémái azonosak: hiányzik a megfelelő számú oktató, a források és a hatékony minőségbiztosítás.

Elutasítják a hálapénzt

Az aláíró szervezetek egyetértettek abban, hogy az orvosképzés minőségének javítása nem érhető el az egészségügyi dolgozók bérének rendezése és a hálapénz megszüntetése nélkül. Ezért aktívan részt vesznek az élhető magyar egészségügyet elnevezésű mozgalomban meghirdetett "Hála - Pénz - Hálát a betegtől, pénzt az államtól" kampányban. Dénes Tamás hangsúlyozta, a betegek "már nem toleránsak a hálapénzzel kapcsolatban".

Az idén államvizsgázó orvostanhallgatók többségét megkérdező felmérésükről elmondta, hogy 62 százalék elutasítja, de szükségesnek tartja, további 20 százalék azonban teljesen elutasítja a hálapénz rendszerét.

Mint mondta, 56 százalék csak akkor nem fogadna el hálapénzt, ha a jelenlegi fizetést duplájára emelnék. Tehát "a 300 ezres összeg kezd körvonalazódni", amely felett már nem fogadnának el hálapénzt a rezidensek - mondta, hozzátéve, a végzős orvostanhallgatók érzékelik, hogy csapatmunkában lehet eredményesen és hatékonyan gyógyítani. Az is tudatosodott bennük, hogy a hálapénz ez ellen hat, mivel azt csak egyetlen ember kapja egy kezelésért.

56 százalék maradna itthon

Elmondta, mindössze 58 százalékuk szándékozik jelentkezni szakorvosképzésre a nem kielégítő munkakörülményeket és az alacsony fizetés miatt. A végzősök 56 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást - tette hozzá.

További adatokat ismertetve közölte, a végzettek 36,84 százaléka teljes mértékben elégedett az elméleti képzéssel. A gyakorlati képzésnél ez az arány 1,82 százalék. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a gyakorlatokon túl nagy létszámúak a csoportok.

"A szomorú valóságot kell megváltoztatni"

A MRSZ elnöke a szerinte sok pozitívumot is tartalmazó, az orvosi ügyeletről szóló új miniszteri rendelettel kapcsolatban azt tartotta kérdésesnek, hogy ki ellenőrzi majd a jogszabályban előírt kötelezettséget, miszerint az első két évben, azaz a törzsképzés ideje alatt csak akkor vállalhatna ügyeletet a szakorvosjelölt, ha a sürgősségi feladatait teljesítette.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Dénes Tamás úgy véli, ki kellene terjeszteni azon szakorvosi ellátások körét, amelyekben kizárólag szakorvosok felügyelete mellett láthatnának el ügyeletet a rezidensek. Ezért az MRSZ jogszabály-módosítási javaslatot nyújt majd be a szaktárcához. Mint mondta, kevés az esély, hogy minden szakorvosjelölt mellé szakorvost állítsanak, de "nem a jogszabályokat kell a szomorú valósághoz igazítani, hanem a szomorú valóságot kell megváltoztatni".

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvos- és szakorvosképzés minőségbiztosítására egy független ellenőrző szervezetet kellene létrehozni, az ügyeleti beosztásoknak pedig nyilvánosaknak kell lenniük.

A Profession.hu orvosoknak szóló állásajánlatait itt találja.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: orvos, béremelés, külföldi munka, pályakezdő, egészségügy