A sorsra bízzuk a karrierünket

"Nemrég egy főiskolán tartottam előadást végzős diákoknak az első munkahely megszerzésének fortélyairól. A hallgatók közül voltak nagyon naprakészek és felkészültek, nagyon jó kérdésekkel, és voltak olyanok is, akik az államvizsga előtt néhány héttel szembesültek azzal, hogy mi vár rájuk a közeljövőben, ha dolgozni szeretnének" - mesélte Herczku Monika, a Profession.hu karrier-tanácsadója.

Mikortól érdemes/kell elkezdeni a karrier tervezését? Elkésett-e már az a végzős hallgató, aki most kezd el gondolkodni? Esetleg túlbuzgó az a középiskolás, aki már harmadikban a karrierjét tervezgeti?

Magyarországon nem jellemző - persze a kevés kivételtől eltekintve - a tudatos karriertervezés. Sokszor ad hoc módon alakul, az élet vagy a körülmények alakítják, olyan "ahogy esik, úgy puffan" módon - hívta fel a figyelmet a szakember.

Fontos a karriertervezés

Hogy is megy a pályaválasztás? Ha jók az eredmények, akkor gimnázium (4-6-8 osztályos), ha kevésbé jók, vagy ha már 14 évesen van (akkor még általában erősen a szülő által) preferált irány, akkor szakirányú szakközépiskola. Ha a gyerek ügyes kezű, netán nem annyira barátja a tankönyveknek, akkor szakmunkásképzésbe megy tovább. A középfokú oktatás első 2 éve után már "illik" megtalálni azt az irányt, amerre majd szeretne a diák továbbmenni: egyetem, főiskola, szakma?

A karrier-tanácsadó úgy véli, hogy az lenne az ideális, ha már a középiskolában foglalkoznának a karriertervezéssel. Amellett, hogy mely tárgyak az erősségek, melyekből szeretne a diák emelt szinten érettségizni, melyekből tudna jó felvételit írni, azt is érdemes lenne átgondolni, hogy a munkaerőpiacon milyen elhelyezkedési esélyei lesznek, ha végez.

Persze 4-6 évvel előre nem lát az ember biztosan - főleg laikus szülőként. A szakember ezért javasolja a pályaorientációs tanácsadást, a pályaorientációs tesztek kitöltését, amelyeknek nagy szerepük lehet a megfelelő munkaterület megtalálásában. Hiszen nincs annál rosszabb, amikor valaki kínkeservvel elvégez egy egyetemet, vagy a családi kassza teljesen kiürül, mire lediplomázik, és vagy egyáltalán nem kezd dolgozni azon a pályán, vagy az első néhány hét után rájön, hogy ő nem ezt akarta és azonnal pályaelhagyó lesz. (A saját ismeretségi köréből mindenki azonnal tudna erre példákat hozni.)

Ilyen például Éva, aki kifejezetten a szülei nyomására (orvos dinasztia) végezte el az orvosi egyetemet, de amikor az első műtéten bent asszisztált, akkor összeesett. Amikor magához tért, azonnal megfogalmazta, hogy ő nem idevaló és beadta a felmondását. Ma elektronikai cikkekkel kereskedik és elégedett az életével. Ha anno nem az orvosira megy, akkor valaki olyan tanulhatott volna a "helyén", aki valóban a gyógyítana, és betegek életén változtathatna.

Az Országos Diplomás Pályakövető Rendszer információi is jó alapnak tekinthetők, nyomon követik a különböző felsőfokú oktatási intézményben végzetteket, megmutatják, hogy mennyi idő alatt sikerült az első állásukat megtalálniuk, milyen bérrel, illetve az évek alatt ezek változását is figyelemmel kíséri.

Pályaválasztás előtt érdemes keresni olyan embereket, akik abban a szakmában dolgoznak, vagy karrier-tanácsadóhoz is lehet fordulni, érdeklődni, hogy az adott területen milyen az elhelyezkedési esély, milyen személyiségjegyekkel lehet valaki sikeres, milyen képességeket kell elsajátítani, milyen kezdőbérrel lehet kalkulálni? Fontos, hogy a munka lehetőséget teremtsen a tudatos karrierépítésre és ne kényszerként élje meg a fiatalember a feladatokat.

A karrier tudatos tervezését nem az első munkahely megszerzésekor, hanem annál néhány évvel hamarabb, már a középiskolás években el kellene kezdeni. Ha már adott a cél, akkor jobban megtervezhető az odavezető út is. Egyértelműbbé válik, hogy milyen formában kell továbbtanulni az érettségi után. (Mert kell, az szinte biztos. Egy "sima" érettségivel nem fog álláshoz jutni). Szakmai gyakorlatot is könnyebb szerezni, ha valaki évek óta tudatosan egyirányban halad. Az első munkahely megszerzésénél is előnyben lesz az a pályázó, aki már fel tud mutatni az adott szakterületen eltöltött időt és egy rövid szakmai gyakorlatot, vagy érdemi tapasztalatszerzést.

Kapunyitási pánik

Egyre többet lehet hallani az úgynevezett "kapunyitási pánikról", amikor a frissen végzettek, akik most készülnek kilépni a munkaerőpiacra, megriadnak a rájuk váró felelősségtől, a lehetőségek átláthatatlanságától és kezelhetetlennek tűnő mennyiségétől, ezért a legszívesebben visszamenekülnének az iskolapadba.

Ezt sokan meg is teszik, ilyenkor ülnek be egy mesterképzésre még 1-2 évvel elodázva a nagybetűs élet megkezdését. Ezzel kapnak egy rövid haladékot, de a saját helyzetüket nem könnyítik meg, mert 2 év múlva ugyanoda kerülnek vissza, ismét pályakezdőként állnak, csak közben eltelt 2 év, nekik még mindig nincsen értékelhető munkatapasztalatuk, és már a friss BA diplomásokkal is versenyezniük kell.

Kapcsolatok

A tudatos karrierépítés egyik kulcsfontosságú területe a kapcsolatépítés. Talán furcsán hangzik, de a középiskolai években kezdődhet egy kapcsolatépítési stratégia kialakítása. Az azonos érdeklődési körű fiatalok általában egymásra találnak már elég korán, ez folytatódhat a felsőoktatásban eltöltött időszak alatt is.

Egy középiskolás nyilván nem azért barátkozik, mert az jár a fejében, hogy 10-15 év múlva milyen jól jönnek majd ezek a kapcsolatok, ha állást keres, mégis ezekre a fiatalkorban épített kapcsolatokra általában megbízhatóan lehet támaszkodni, feltéve, ha a kapcsolattartás laza formában is, de élő marad.

21. századi karrierek

A 21. századi karrierépítés már nem arról szól, hogy 18 évesen választok egy pályát, és a nyugdíjig azt művelem. Ma már természetes az aktív évek alatt a 2-3-4 karrierváltás, amikor más területen kezd dolgozni, egy szép ívű vállalati karrierrel a háta mögött magánvállalkozásba kezd, vagy a termelésből átáll a szolgáltatási területre.

Az is belefér, hogy tart egy karrier szünetet és 1-2 évig nem dolgozik, hanem "töltekezik", esetleg utazgat. A karrier fogalmát ma már sokkal rugalmasabban kezeljük, nemcsak azt értjük karrierépítés alatt, hogy felfelé lépdelünk azon a bizonyos létrán, hanem oldalirányban, más területek megismerésével is építhető a karrier.

Címkék: karrier, álláskeresés, munka, felsőoktatás, fiatal, pályakezdő