Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Nem szakemberekre bízzák

Persze vannak olyan vezetők is, akik elfogadják, hogy a munkaügy nem az Ő területük, ezért keresnek valakit a cégnél, akinek delegálhatják ezeket a feladatokat. Erzse Tibor tapasztalatai szerint ez az ember általában a könyvelő, aki ugyan a könyveléshez ért, ám a munkaügyi kérdések távol állnak a szakterületétől. Amikor pedig már betoppant a Munkaügyi Felügyelőség, akkor egy jogászhoz fordulnak, hogy oldja meg a felmerült gondokat. "A jogász az adott esetet jóhiszeműen orvosolja is, de ettől függetlenül még legalább 10-15 olyan jogsértés bujkál a felszín alatt, amelyre munkaügyi bírság róható ki" - tette hozzá a szakértő.

Más vállalatoknál az alacsony költség mellett foglalkoztatott adminisztrátorra testálják a munkaügyi feladatokat, néha a gazdasági-, pénzügyi-, kontrolling vezetőre, akik azonban hasonlóképpen járnak el, mint a könyvelők. Amikor baj van, akkor mindenki a másikra mutogat.

Pletykákra hagyatkoznak

Kevés vállalkozás alkalmaz munkaügyi szaktanácsadót. Ahol mégis, ott viszont többnyire olyat találnak elsőre, aki nem vállal garanciát a munkájára, mert a megbízása csak részleges, azaz nem a teljes munkaügyi tevékenységet érinti. Talán ez az egyik legveszélyesebb eset. Ugyanis, ha szakemberrel áll kapcsolatban a vállalat, a vezető jogosan azt hiszi, hogy minden rendben van - mondta Erzse Tibor.

A cégek vezetői nagyon gyakran mítoszokra, pletykákra hagyatkozva építik fel a munkaügyi rendszerüket. Ismerősökre, rokonokra, vállalkozótársak véleményére, internetes félinformációkra alapozzák tudásukat. Ha valaki rákérdez náluk, hogy mire alapozták a munkaüggyel kapcsolatos döntéseiket, többnyire azt a választ kapja, hogy "ezt így hallottuk", "így tudtuk", "így mondták", "így gondoltuk", mely egy idő után racionálisnak tűnő szerves része lesz a vállalatuk kultúrájának.

Emellett az is igen gyakori - a cégek kb. 90 százalékára jellemző -, hogy a kreatív alkalmazottak vagy cégvezetők tudomást sem vesznek az eredeti jogszabályokról, és alkotnak maguknak egy saját Munka törvénykönyvet. A szakértő szerint az ilyen cégek makacsul ragaszkodnak a sajátjukhoz, hiába mondják el nekik, hogy nem helyes, amit tesznek. Ez két hátránnyal járhat. Az egyik a jogsértés, ám vannak olyan döntések is, melyek ugyan nem sértenek jogot, ellenben fölösleges költségeket jelentenek. Apró pénzek ezek, amelyek fel sem tűnnek, de éves szinten milliós-tízmilliós nagyságra is rúghatnak.

Derült égből vizsgálat

A vállalatvezetők - mint minden ember - úgy gondolják, hogy mindig csak másokat ellenőriznek. De tudni kell, hogy a munkaügyi felügyelők, jellemzően háromféleképpen érik el a munkáltatókat: hivatalból, akció ellenőrzések kapcsán, illetve feljelentés (közérdekű bejelentés) alapján. A feljelentésről érdemes tudni, hogy elég a "jóakaró" konkurencia vagy egy elégedetlen alkalmazott névtelen bejelentése.

Örökzöld tévhit, hogy "ha a felügyelet hibát akar találni, akkor fog is, akármennyire jól legyen megszervezve a munkaügyi adminisztráció". Erzse Tibor erre az esetre azt tanácsolja, hogy azok a cégek, akik hajlandóak ebbe belenyugodni, kalkulálják be a büntetések összegét a költségvetésükbe. Az igazán ügyes vállalatok viszont ezt úgy oldják meg, hogy keresnek egy profi szakértőt, aki teljes bírságmegtérítési garanciát vállal, amennyiben sorra kerülne egy esetleges bírság.

A felügyelet bekeményít

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) (http://www.ommf.gov.hu) munkaügyi ellenőrzése számos ponton kapcsolódik a munkaviszony fennállásához. A hatóság a munkavégzés megkezdésétől annak megszűnéséig számos jogszabályi előírás betartását megvizsgálhatja. Az ellenőrzés során vizsgálható, hogy a munkaviszony jogszerűen jött-e létre, például a munkáltató bejelentette-e az alkalmazottat.

A munkaügyi ellenőrzéseket a felügyelőségeken dolgozó munkaügyi felügyelők tartják a munkavégzés helyszínén, külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül. A felügyelő szükség esetén akár rendőri segítséget is igénybe vehet. Joga van megtekinteni és lemásolni a munkaügyi dokumentumokat, hang- és képfelvételt készíthet, a munkahelyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, a munkavégzés közben talált személyeket tanúként hallgathatja meg.

Az OMMF ellenőrzési tevékenységében kiemelt szerepet kapnak azok az ágazatok, ahol a tapasztalatok alapján a legtöbb szabálytalanság jellemző: az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás. A felügyelet egyre gyakoribb ellenőrzéseket tart, így a foglalkoztató ellenőrzéssel való "fenyegetettsége", valamint a kiszabott munkaügyi bírság összege - amely akár 20 millió forint is lehet - minden bizonnyal "ösztönzőleg" hat.

A felügyelő kétszer csenget

Az, hogy már valahol már vizsgálódott a hivatal, nem jelenti azt, hogy többé nem néznek a munkáltató körmére. Erzse Tibor egy példával illusztrálta ezt. Egy raktárfelügyeleti munkákat vállaló cég tíz főt foglalkoztatott, ebből hárman rokkantnyugdíjasok voltak. A felügyelők ellenőrzést tartottak, és kiderült, hogy a nyugdíjasok nem voltak bejelentve - 300 ezer forintra büntették meg a céget. Két hónap múlva újra megjelentek a hivatal emberei, ekkor viszont a munkaszerződés nem felelt meg a jogszabályoknak, nem volt kötelező tájékoztató, valamint normál munkaidős szerződéssel hétvégén is foglalkoztattak. A határozatban 250 ezer forint bírság plusz a túlórák kifizetése szerepelt.


Ingyenes segédanyagok TopHR honlapjáról (http://www.tophr.hu) tölthetők le.

A cikk szerzője: Durbák Ildikó

Az előzetesben szereplő fotó forrása: profimedia.hu