Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Egy olvasói levél érkezett a Profession.hu szerkesztőségéhez: a levélíró arra szeretett volna választ kapni, hogy a személyi igazolványának a másolatával visszaélhet-e egy munkaadó, és milyen adatokat kell megadnia a szerződéshez.

Dr. Hargittay Szabolcs munkajogász, a Profession.hu munkajogi tanácsadója elmondta: a munkaadónak a szerződéskötéskor joga van ahhoz, hogy elkérje a személyi igazolvány másolatát, hiszen ezzel ellenőrizheti, hogy a leendő alkalmazott valóban az a személy, akinek mondja magát. Visszaélés esetén a munkaadó természetesen jogsértést követ el – tette hozzá a jogász. 
Arról, hogy mi legyen benne egy munkaszerződésben, a Profession.hu korábbi cikkében olvashatnak. http://www.profession.hu/cikk/20110510/mi_legyen_benne_a_munkaszerzodesben/549 

Mi számít személyes adatnak?

A személyes adatok védelmét számos jogszabály biztosítja, kezdve hazánk Alkotmányától, amely kimondja, hogy a Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog – kezdte az adatvédelmi rendelkezések bemutatását a jogász. A polgári törvénykönyv a személyes adatok védelmét a személyiség védelmét biztosító jogok közé sorolja, emellett azt is rögzíti, hogy a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás ezeket a jogokat nem sértheti.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat minden, amelynek alapján valaki azonosíthatóvá válik, sőt az ezekből levonható, az érintettre vonatkozó következtetések is. Ez nemcsak az illető neve, címe, azonosító jele lehet, hanem egy olyan adat is ide tartozhat, amellyel közvetve ráismerhetünk valakire: tehát egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális ismertető jegye is. Személyes adatnak kell tekinteni nemcsak a számokkal kifejezhető adatokat vagy a néhány szóval meghatározható személyes tulajdonságokat, hanem a fényképeket, hangfelvételeket, ujjlenyomatokat, de még a szagmintát is.

Vannak emellett különleges adatok is, amelyek a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, valamint a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkoznak. Sőt a bűnügyi személyes adatokat is ide sorolják.

A cég csak korlátozottan használhatja

A jog szerint a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt valamely törvény vagy rendelet elrendeli – mondta a munkajogász. A különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Az is kritérium, hogy az érintettet – például a munkavállalót – egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatkezelés körülményeiről. Ha ez elmarad, úgy a hozzájárulás érvénytelen lesz.

A munkáltatók gyakran figyelmen kívül hagyják azt a fontos szempontot, hogy kizárólag olyan adatokat kérhetnek el a dolgozótól, amelyek szükségesek a munkavégzéshez, a munkaszerződés megírásához, vagy például a fizetés átutalásához, illetve a munkaadó jogos érdekeinek érvényesítéséhez. Az alkalmazottra vonatkozó adatot harmadik félnek csak akkor adhatnak át, ha a munkavállaló ebbe beleegyezik – áll a munka törvénykönyvében. Statisztikai célra viszont felhasználhatják az adatokat, ám csak akkor, ha a számok, eredmények alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani az embereket.

  A munkahelyen is aktív a Nagy Testvér  

Ujjlenyomat és kamera

Az Adatvédelmi Biztos a biometrikus (ujjlenyomatos) beléptető rendszer jogszerűségével kapcsolatban kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a munkáltató jogosult ellenőrizni, hogy a dolgozó az előírt időpontban megérkezett-e a munkahelyére, vagy mikor távozik. Az adatvédelmi törvény értelmében az ilyen jellegű beléptető rendszer személyes adatokat – ujjlenyomatot – kezel, ezért a bevezetésére, alkalmazására csak az érintett munkavállalók önkéntes és kifejezett hozzájárulása esetén van lehetőség. Az Adatvédelmi Biztos szerint azt a rendszert kell alkalmazni, amely kevésbé korlátozza az érintett jogait, vagy amely munkáltatói adatkezeléssel egyáltalán nem jár. Ez utóbbira példa a munkavállalók vonalkódos azonosítása vagy sorszámmal ellátott mágneskártyás beléptetése.

Az ombudsman szerint a munkahelyi kamerákkal kizárólag a munkavállaló munkavégzése, illetőleg a munkahelyi viselkedése figyelhető meg, és nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. Így tehát nem lehet kamera az irodákban, munkahelyiségekben. Kivételt képeznek az olyan helyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet – például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben, de ide sorolhatók a pénztárak is. A pihenésre kijelölt szobákba, öltözőkbe, mosdókba azonban soha nem szabad kamerát szerelni. Elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag akkor alkalmazható, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult.

A munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok, egyéb értéktárgyak védelme miatt – elsősorban raktárakban, folyosókon – működtethetők kamerák, ám erről jól látható helyen tájékoztatni kell az érintetteket. Munkaidőn kívül, hétvégéken vagy ünnepnapokon (amikor a munkahelyen senki nem tartózkodhat) vagyonvédelmi célból bekapcsolható a kamera, és a felvételt ilyenkor rögzíteni lehet.

Mit néz a gépén a dolgozó?

Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet az alkalmazottnak, akkor az azon tárolt személyes jellegű anyagokat nem ismerheti meg az érintett hozzájárulása nélkül – jelentette ki az Adatvédelmi Biztos. Ám ha a munkavállaló a számítógépet visszaadja a munkáltatójának, akkor törölnie kell a magánjellegű fájlokat, ha nem akarja, hogy a számítógép új birtokosa azokat megismerje – ugyanis ha ezt nem teszi meg, automatikusan beleegyezik, hogy a munkaadó elolvassa, megnézze ezeket.

A munkáltató által biztosított elektronikus levelezés esetén a nem névre szóló e-mail címekbe betekinthet a munkaadó, ám az olyanokba, amelyek a dolgozó nevét vagy nevének töredékét tartalmazzák, nem. Ez utóbbit adatvédelmi szempontból úgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást – ha a munkavállaló a hozzájárul, csak akkor nézhet bele.

Az is személyes adat, hogy ki milyen weboldalakat és milyen gyakorisággal tekint meg. Különbséget kell tenni aszerint, hogy a munkáltató az internet használatát kizárólag munkára engedélyezi, vagy magáncélra is használhatja a dolgozó a világhálót. Az első esetben van lehetősége a munkaadónak az ellenőrzésére, ám kizárólag akkor, ha előtte erre felhívja az alkalmazottak figyelmét. Ha mégis titokban vizsgálja az internet használatát a munkaadó, és erről kimutatást is készít, akkor jogellenes adatkezelést végez.

A munkavállaló joga, hogy tájékoztatást kérjen a személyes adatai kezeléséről, valamint, hogy kérje személyes adatainak helyesbítését, netán törlését. Ez utóbbi alól kivétel, ha az adatkezelést jogszabály rendelte el. A dolgozónak ahhoz is joga van, hogy adott esetben tiltakozzon a személyes adatai nem jogszerű kezelése ellen. Jogsértés esetén az Adatvédelmi Biztoshoz vagy az illetékes bírósághoz fordulhat.