A kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába - derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlásából. A munkáltatónak joga van ,,célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére.

Az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták.

A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt figyelembe vett, illetve az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt. A céljuk az volt, hogy ,,egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban" - áll a dokumentumban.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a Munka törvénykönyvében (Mt.) megjelenjenek.

Csak a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizhetnek

A munkahelyi videókamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése kell, hogy legyen. A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállalót ,,a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével - írja a távirati iroda.

Az ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az ,,a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges".

A munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról: titkos felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkaadónak, a kamerás megfigyelés minden esetben kizárólag a dolgozók tudtával és beleegyezésével történhet.

Az eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről. ,,A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezte le a hatóság.

Nem figyelhetnek állandóan egy embert

Munkahelyi kamera nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik, például az irodákban. Kivételt jelentenek az olyan helyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet - például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben, de ide sorolhatók a pénztárak is. A pihenésre kijelölt szobákba, öltözőkbe, mosdókba azonban soha nem szabad kamerát szerelni.

Nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egyetlen munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása - áll az ajánlásban.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Nem helyezhetnek el kamerát öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában - tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.

Az a főszabály, hogy a munkáltatók a rögzített felvételeket három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a videókat, képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.

Nem járathatjuk le a céget

Tavaly júliusban lépett hatályba az új Mt., amely kitér arra is, hogy sem a munkahelyünkön, sem a szabadidőnkben nem tanúsíthatunk olyan magatartást, amellyel lejárathatjuk a munkaadónkat.

A munkavállaló nem sértheti vagy veszélyeztetheti a munkaadója jó hírnevét és gazdasági érdekeit - olvashatjuk a 8. paragrafusban. Ez korábban is szerepelt a munkajogban és sok cég Szervezeti és Működési Szabályzata is kitért rá. Az új törvény szerint ez a korlátozás a munkaidőn kívüli időszakra is vonatkozik.

A munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze. Tehát nem szidhatjuk a főnököt, a céget még egy esti sörözés során sem. Az viszont kérdéses, hogy hogyan lehet ezt ellenőrizni, amikor a 11. paragrafusban azt látjuk: a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Összeállította: Durbák Ildikó