Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A cégek vezetői között is nagyon alacsony a „szebbik nem” aránya, pedig felmérések szerint ez nagyon fontos lenne a sikerhez. Van, ahol kvóták bevezetésével oldották meg, hogy a cégek vezetői között is legyenek nők.

Az együttműködés és jó kommunikációs készség gazdasági szerepét hangsúlyozzák a Női Vállalkozói Nap szakértői. A Fiatal Vállalkozók Hete keretében megrendezésre kerülő szakmai nap előadói szerint „női értékeik” létfontosságúak voltak ahhoz, hogy az általuk vezetett vállalatok sikeressé váljanak. Az ingyenes rendezvény célja, hogy hasznos ismeretekkel és kapcsolatokkal segítse a vállalkozni kívánó 35 év alatti hölgyeket.

A gazdasági tárca több programot is támogat, amelyek ingyenes képzéseket biztosítanak hölgyeknek, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) szerint az új generáció női tagjait kell „vállalkozóbb kedvűre” nevelni. A november 16-ai, 6 és 20 óra közötti Női Vállalkozói Nap lehetőséget nyújt, hogy a már vállalkozással rendelkező, illetve cégalapításban gondolkodó fiatal nők még többet tudjanak meg például a férfias szakmákban való érvényesülésről, az alapos pénzügyi ismeretek fontosságáról, valamint az öltözködés üzleti sikerre gyakorolt hatásáról.

A cégvezető ritkán nő

A McKinsey globális kutatása szerint a vállalatvezetők csaknem háromnegyede úgy gondolja, hogy sikeresebb az a cég, amelynek vezetésében nők is részt vesznek. Ennek ellenére a cégek többsége még mindig messze van attól, hogy csúcsvezetői körében csökkenjen a férfiak túlsúlya. Az azonban biztató, hogy a tavalyi felmérésükhöz képest 12 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik szerint a nők bevonása a csúcsvezetésbe jobb üzleti teljesítményt eredményez. Pozitív változásként könyvelhető el, hogy a tavalyi 40 százalékhoz képest 2010-re 32 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, ahol a nők előrejutásának kérdése egyáltalán nem szerepel a vállalati célok között.

A nők előrejutási esélye azoknál a cégeknél könnyebb, ahol a nemi sokszínűséget kiemelt stratégiai célnak tekintik, és ennek érdekében megfelelő intézkedéseket is hoznak. Ezek közül kiemelkedik a rugalmas munkaidő, a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztethetőségét biztosító lépések, illetve az olyan mentorprogramok, amelyekben tapasztalt vezetők segítik a vezetői szerepre vágyó női munkavállalókat – olvashatjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának hírlevelében.

Mint arról már korábban beszámoltunk (http://www.profession.hu/cikk/20101013/felfedezne_az_embert_a_hr_/445): a Profession.hu a Figyelővel és a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) közösen egy kutatást készített, amelyben a nők vezetői pozícióba kerülésének körülményeit, gyakoriságát vizsgálták. Ebből kiderült: nemcsak az ambíció hiánya miatt kevés a nő a vállalkozások menedzsmentjében, hanem a már vezetőként dolgozó nőknek gyakran választaniuk kell a család és a karrier között. Emellett a nők karrierjét segítő programok is ritkák a vállalatoknál.

Norvégiában sikerült

Európában a nők aránya a cégek felső vezetésében 32, hazánkban azonban 28 százalékos. Norvégiában a vállalatok igazgatótanácsában szinte feleannyi nő ül, mint férfi, Magyarországon viszont 13 százaléknyian vannak – derült ki a Profession-Figyelő-BCE kutatásból.

A világon elsőként 2003-ban, Norvégiában hoztak olyan törvényt, amely megköveteli, hogy a cégek vezetőségében mindkét nemet kiegyensúlyozottan képviseljék. A nők aránya tehát már évek óta 40 százalék felett van. A skandináv országban azonban nemcsak a gazdasági életben kapnak a nők szerepet, hanem a politikában is.

A nők számára fenntartott helyeket először a norvég szocialista liberális pártok vezették be a ’70-es években. Ma gyakorlatilag az összes jelentős pártjuk fenntart kizárólag nők által betölthető helyeket a parlamenti választások vagy az esetleges kormányalakítás alkalmával. Ezt a kvótarendszert a pártok önkéntes alapon vezetik be. Norvégiában nincsen arra vonatkozó jogi szabályozás, hogy a politikai pártokban vagy a közvetlenül a lakosok által választott politikai szervekben nemek közötti egyensúly álljon fent. Az 1986-ban a Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszony által alakított kormányban az eddigi legtöbb nő vett részt, és azóta egyetlen norvég kormányban sem volt 40 százalék alatt a nők aránya.

Fenntartásokkal kezelnék ezeket a nőket

A napokban indult egy népszavazási kezdeményezés, amely a női kvóta bevezetését szorgalmazná. A Nők a Pályán Egyesület terve az, hogy „a nők méltó közéleti szerepvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek”.

27 ismert és sikeres nő, többek között Heller Ágnes filozófus, Petschnig Mária Zita közgazdász, Virág Judit művészettörténész, Hernádi Judit színművész és Pataki Ágnes producer már a kezdeményezés mellé állt. A női kvóta egyszer már elbukott: az Szabad Demokraták Szövetsége 2007-ben nyújtotta be a parlamentnek az erről szóló javaslatot, ami szerint 50 százalékos arányt kellett volna biztosítani a nőknek.

Sok ellenvéleményt is hallani a cégvezetésben vagy a politikában bevezetendő női kvóta kapcsán. Azt sugallná egy ilyen törvény, hogy a nők nem képesek a saját erejükből a céljaik elérésére, és a tehetségeseket is azzal vádolhatnák, hogy csak a jogszabálynak köszönhetik a pozíciójukat. Előfordulhat, hogy valakit csak azért választanak be egy igazgatótanácsba, mert nő (ezzel kipipálva a kötelezettséget), nem pedig azért, amit tud, és amit már letett az asztalra.