A fiatal férfiak mennek a legmesszebbre

Immár hatodik éve dolgozik a dunaújvárosi Hankook gyárban a 34 esztendős Balázs Péter. A karbantartási részlegvezető Miskolcról költözött Fejér megyébe, albérletben lakik, ahonnan 1-2 hetente jár haza. Korábban dolgozott már hét hónapot Győrben, az Audinál - akkor még fizikai munkásként -, így tudta, mit jelent a heti-kétheti ingázás.

Ennek ellenére (vagy éppen ezért) nehezen hozta meg a döntést, hogy frissdiplomásként követően lakóhelyétől távol fog dolgozni. Végül a tanulási és fejlődési lehetőségek a költözés mellett szóltak - írja a Figyelő.hu. A lapnak elmondta, havi 30 ezer forint lakhatási támogatást kap, és a cég - törvényi kötelezettségeinek eleget téve - az utazási költség 86 százalékát fizeti.

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2008-as KSH adatok szerint a 15-64 éves foglalkoztatottak közül 1 millió 273 ezer fő ingázott - ez a szám a munkahelyüktől mindössze pár kilométeres távolságra lakókat is magában foglalja. A kutatások szerint heti vagy havi szinten mintegy 200 ezren utaznak lakó- és munkahelyük között, azaz csaknem minden harmadik munkavállaló. Az adatok azonban a válság előtti időszakra vonatkoznak, azóta az ingázók száma vélhetően csökkent, hiszen a munkáltatók részére a közlekedési költségek megtérítése jelentős terhet képez.

Az IBM Magyarország tavaly kiadott, Magyarország versenyképességének humán tényezői című tanulmánya szerint a megkérdezett hazai munkavállalók felét foglalkoztatja a munkahely-változtatás gondolata. A dolgozók elsősorban magasabb fizetésért, rugalmasabb munkaidőért, a továbbfejlődés, önképzés lehetőségéért, valamint a jobb előmeneteli lehetőségért váltanának munkahelyet.

Nagyobb távolságra jellemzően a fiatalok és férfiak lennének leginkább hajlandók elutazni, azonban e csoportokban is csupán 40 százalék körüli azoknak az aránya, akik vállalnák a napi ingázást. A magyar munkavállalók, amennyiben munkahelyet változtathatnának, akkor jelentős mértékben szívesebben mennének magyar nagy-, közepes és kisvállalkozásokhoz, csak a megkérdezettek 24 százaléka választana multinacionális céget.

A bűvös 60 kilométer

Az IBM-nél nemzetközi viszonylatban kiemelkedő a munkavállalói lojalitás, ez részben az alacsonyabb munkavállalói mobilitáson alapul - mondta Fajkusz Ferenc, az IBM székesfehérvári szolgáltató központjának szolgáltatásfejlesztési igazgatója.

Tapasztalatuk szerint a mobilitás közvetlenül a diploma megszerzése után a legnagyobb. Egy hatvan kilométeres sugarú kör a vízválasztó, messzebbről a bejárást általában már nem vállalják, s azt a cég sem támogatja. Ennél kisebb távolság esetére költözéstámogatási programjuk van. A fiatal értelmiség elsősorban a főváros irányában mutat érdeklődést.

Hasonló tapasztalatokról számolt be az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója is. ,,Sajnos Magyarországon a munkaerő mobilitása az elmúlt években érdemben nem változott. Az a réteg, aki hajlandó költözni egy másik lehetőségért, túlnyomó többségében a vezetők közül kerül ki. A fizikai és szellemi állomány nehezebben mozdul" - véli Takács János.

A fiatal diplomások egy rétege már felismerte a mobilitás előnyeit - tette hozzá az Electrolux vezérigazgatója. Az idevágó vállalati szabályozás részletesen, minden egyes elemre kiterjedően definiálja azokat a feltételeket, amelyek mentén a vállalat a munkavállaló mobilitását ,,honorálja". A magyarországi gyárak esetében így a diplomás, felsőfokú munkakörben dolgozókat albérleti támogatással, letelepedésüket vállalati kamatmentes kölcsönnel segítik.

Az Opel Szentgotthárd Kft. ugyancsak ösztönzi a napi bejárást, illetve a munkaviszony elején a letelepedést is segíti egyebek mellett hétvégi hazautazási támogatással, lakhatási támogatással. A munkatársaik mintegy 70 százaléka ingázó, többségük a környező településekről jár munkába. A vállalat törekvése, hogy az itt dolgozók egy éven belül letelepedjenek a környéken, ezért a távolabbra történő hétvégi hazautazást 12 hónapon keresztül támogatja.

Az autógyárhoz egyébként az utóbbi időben már nemcsak a szellemi területen dolgozók érkeznek szívesen távolabbi régiókból, de sok esetben fizikai munkakörök iránt is nagy az érdeklődés például Dél- illetve Kelet-Magyarország irányából. Az új felvételek esetében is bővült a napi szinten távolabbról bejárók köre: több új dolgozójuk Zalaegerszegről ingázik.

Rugalmatlan a magyar munkaerő

A környező országok gyakorlatához képest elmondható, hogy meglehetősen rugalmatlan a hazai munkaerő. Egy október elején életbe lépett kormányrendelet e helyzeten kíván változtatni: lakhatási támogatást kaphatnak azok, akiket a munkaügyi kirendeltségek legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván. Jogosultak lehetnek még a pályakezdők és a csoportos létszámleépítésben érintettek is abban az esetben, ha lakóhelyük és a munkavégzésük helye legalább 100 kilométerre van egymástól.

A támogatás másfél évig adható azok számára, akik bruttó 279 ezernél kevesebbet keresnek. Az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint jár, ebből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a lappal közölte: a lakhatási támogatás iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik, eddig több mint 3200 álláskereső érdeklődött, mintegy 120 fő nyújtott be kérelmet, közülük többen akár 300 kilométert is meghaladó távolságban létesíthetnek munkaviszonyt. A tárca számításai szerint a lakhatási támogatás segítségével ezres nagyságrendben juthatnak munkához álláskeresők.