5 ok, miért álmodozzunk a munkahelyünkön!

Létezik egy érdekes jelenség, amit éber álmodozásnak neveznek. Ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben nem vagyunk jelen a gondolatainkkal, máshol járunk. Olvasás közben ez óránként 8 perc kizökkenést is jelent, míg az élet más területén végzett tevékenységeink közben akár a 30-40%-ot is meghaladhatja gondolataink elkalandozása.

Ez azonban sok problémát és konfliktushelyzetet eredményezhet a munkánk során. Sőt, aki a szétszórtságot látja ebben, az a fegyelmezett és hatékony munka főben járó bűnének tarthatja az ábrándozást. Valljuk be, a legtöbb vezető pontosan így vélekedik erről, a mindenkit árgus szemmel figyelő és folyton megítélő "jóakaró" kollégákról nem is beszélve.

Tény, hogy aki elkalandozik a munkája során, az valóban nem az adott feladatára koncentrál, és ez gyengébb teljesítményhez is vezethet. De nem csupán negatívumokat eredményezhet ez a tevékenység! Két bostoni kutató, Deborah Greenwald és David Harder és érdekes megállapításokra jutottak az éber álmodozás kapcsán. Nézzük!

Íme, 5 előnye annak, ha hagyjuk gondolatainkat elkalandozni:

1. Az ábrándozások tartalma azokat a megküzdési stratégiáinkat adják vissza, amelyeket a problémák megoldásában is alkalmazunk.

2. Az elkalandozásunk a mindennapi stresszhelyzeteinket igyekszik megoldani. Éppen ezért, ha nem is tudatosan, de ekkor is azon dolgozunk agyunk, hogy egy bennünket foglalkoztató problémára megoldást találjunk.

3. Nem csak a napi problémák megoldásában segít az elkalandozás, hanem egyéb területeken is javulhat a teljesítményünk. Ezek az ,,üresjáratoknak" tűnő periódusaink ugyanis pontosan azokat az agyi területeket aktiválják, amelyeket a logikus gondolkodás során felismert feladatok elvégzése közben is működtetünk.

4. Ez a fajta "csapongás" agyunk természetes állapota. Amikor elkalandozunk, aktiválódnak azok a területek, amelyek az alapértelmezett agyműködésünket alkotják, és jellemzően akkor lépnek működésbe, amikor alszunk. Vagyis olyankor válik aktívvá, amikor agyunk nem a külvilágból érkező információk feldolgozásával van elfoglalva, hanem alkotó állapotba kerül.

5. Az elkalandozó elme az ún. szórakozott zsenikre jellemző, az igazán kreatív és eredeti koponyákra.

És végül egy érdekes kísérletről is beszámolunk! Az angol pszichológus-kutató, Jackie Andrade azt vizsgálta meg, hogy firkálgatással ellensúlyozhatók-e az elkalandozással járó negatív hatások - konkrétan javítható-e a memória.

A kisérlet során egy unalmas és felesleges információkkal bőségesen megterhelt hanganyagot játszottak be a tesztben résztvevőknek. A társaság fele rajzolgathatott közben, a másik fele csak figyelt. A vizsgálat eredménye: akik rajzolgattak, 29%-kal több információt tudtak felidézni, mint azok, akik látszólag semmi mást nem csináltak a szöveg hallgatása közben.

Ezek után talán egyikünknek sem támad majd bűntudata, ha a hétfői megbeszéléseken rajzolgatásba kezdünk. Ám azért arra is figyeljünk, hogy ne a főnökünk mellett ülve tegyük mindezt - hacsak nem vizuális vagy más kreatív területen dolgozunk.

Ám ha gondolataink gyakran abba az irányba kalandoznak el, hogy mit keresünk még mindig ezen a munkahelyen, ne feledjük azt sem: naponta több száz munkaadó böngészi a Profession.hu adatbázisát újabb munkatársakat keresve. Töltsük fel önéletrajzunkat most!

Vagy éljünk a legújabb fejlesztéssel: töltsük le okostelefonunkra ezt a vadonatúj alkalmazást, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassunk a nekünk való új állásokra. Sokszor a gyorsaság is számít, nem is keveset, éljünk a lehetőséggel! Közvetlenül a telefonunkról pályázhatunk a meghirdetett állásokra, csak be kell lépnünk az alkalmazásba a profession.hu oldalon regisztrált adatainkkal.

Készítette: Posta Renáta

Címkék: munkahely, figyelem, álmodozás, kreativitás