"A nyugdíjalapból ma már csak nyugdíjellátást, illetve nyugdíjszerű ellátást kell finanszírozni" - mondta Nagy Ferenc, a Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. A jogszabályalkotás és a gyakorlat egyaránt abba az irányba halad, hogy a nyugdíj reálértékének megőrzése, az ellátások fenntarthatósága biztosított legyen - írja a Rádió Orient műsora nyomán a Szakszervezetek.hu. 

Ennek érdekében a nyugdíjkorhatár felemelését követően a nyugdíj-biztosítási rendszer átalakítása változást hozott a szolgálati idő és korhatár előtti ellátások tekintetében is. Jelenleg nincs egységes nyugdíjkorhatár, az 1952. január 1-je és 1957. december 31-e között születetteknek lépcsőzetesen növekszik. Az 1951 után születetteknek minden eltelt évvel a korábbi 62 évről egy félévet emelkedik, és az 1958-as korcsoporttól kezdve 65 év az új nyugdíjkorhatár.

Az előrehozott öregségi nyugdíjak megszüntetésével bevezetett korhatár előtti ellátások már jóval szűkebb réteget érintenek, bizonyos szakmák, például fegyveres testületek tagjai esetében megfelelő korkedvezményi jogosultsággal lehetséges ezeket igénybe venni. Az ellátás összege nem csökkent a korábbi rendszerről való áttérés miatt, semmilyen hátrányt nem okoz az érintetteknek.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

"Békés megyében felülreprezentált a nyugdíjasok száma, az országos átlaghoz képest néhány tized százalékkal" - állapította meg az igazgató. 360 ezer lakosból mintegy 97 ezer fő nyugdíjas. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság az esetek 90 százalékában öregségi nyugdíjak iránti kérelmekkel foglalkozik, de a korhatár előtti ellátás mellett a rokkantsági és baleseti járadékok, valamint az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás is a kezelési körébe tartozik. A baleseti járadék kiszámításához az addig szerzett szolgálati időt veszik alapul, arányos számítás szerint.

Magyarország nyugdíj-finanszírozása a felosztó-kirovó elv szerint működik, tehát a nyugdíj-biztosítási célból vállalkozásoktól és magánszemélyektől beszedett bevételeket osztja fel a jogosultak között, és ha az elégtelen, az állam kipótolja. Törvényes garanciák teszik lehetővé a nyugdíjemelést, ha azt az infláció indokolja, a KSH számítja ki annak mértékét.

"Ez a rendszer 2030-ig biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését az inflációval együtt"- jelentette ki Nagy Ferenc.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: nyugdíj, nyugdíjkorhatár, emelés, infláció