Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A válság 2008 végére érintette meg a munkaerőpiacot, ugyanis a gazdasági változásokra az álláspiac kissé késve reagál. Lassanként alakult ki a mai 10 százalék közüli munkanélküliségi ráta. 2008 októberére még ezer fővel nőtt az álláskeresők száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai alapján, novemberben viszont már 22 ezerrel többen regisztráltak a munkaügyi központoknál. Ezután hónapról hónapra 30-40 ezerrel többen veszítették el a munkájukat, 2009 nyarára - a közmunkák és a szezonális munkák miatt - azonban kissé csökkent az álláskeresők száma, augusztusban 560 ezer körül mozgott. Az ÁFSZ legfrissebb, novemberi jelentése szerint pedig 580 ezer ember - közülük közel 280 ezer szakképzetlen - hiába keres munkát.

Senki sem volt biztonságban

A szakképzetlen dolgozók és a kölcsönzött munkavállalók állása inogott meg első körben, de az év közepére már a szakképzettek és a diplomások is veszélybe kerültek - mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. A foglalkoztatási hivatal éves adatai is ezt a tendenciát támasztják alá: eleinte a betanított munkások veszítették el az állásukat, ám március óta a szakképzett dolgozóiktól is megváltak a cégek. A válság miatt a feldolgozóiparban működő vállalkozások bocsátottak el rengeteg embert, de a gyártó cégek - például a járműipari beszállítók - alkalmazottai közül is sokan kerültek utcára. Az elbocsátásokat a cégek főleg a külföldi kereslet visszaesésével magyarázták.

Tavasszal az álláskereső diplomások száma még nem nagyon emelkedett. Az ÁFSZ legfrissebb adatai viszont már azt mutatják, hogy már jóval nehezebb elhelyezkedniük, mint a korábbi években. Novemberben a munkaügyi központoknál 49 százalékkal többen regisztráltak, mint egy évvel ezelőtt, és közel harmincezren nem tudnak elhelyezkedni.

Mik voltak a hiányszakmák?

A hiányszakmák listáját sokáig vezette az eladó, ám ugyanekkor ez volt az a munka, amelyből túlkínálat is volt a munkaerőpiacon. Ez az ÁFSZ szerint azért lehetséges, mert a magyar dolgozók nem tudnak, vagy nem akarnak költözni egy állás miatt, Európában szinte a legalacsonyabb a migrációs hajlandóságunk. Mellettük betanított munkásokat kerestek nagy számban - ez utóbbi azért végez előkelő helyen a hiányszakmák listájában, mert az alacsony bérek miatt igen nagy a fluktuáció.

Az értékesítők elég gyorsan találtak munkát, átlagosan négy hónapig kellett keresgélniük - szemben a KSH által meghatározott átlagos 18 hónapos álláskeresési idővel. Juhos szerint a pénzügy-számvitel (például a könyvelés, kontrollig) volt az a másik terület, ahol könnyedén el tudtak helyezkedni a szakemberek. A keresett szakemberek toplistáját évek óta vezette a mérnök és a CNC-esztergályos, ám az igén ez utóbbira nem volt olyan nagy szükség a cégeknél, hiszen épp a fémfeldolgozók (például az autóipar és a beszállítóik) érezték meg a legjobban a válságot. A mérnökök azonban - nyelvtudással és speciális ismeretekkel - még mindig meg tudtak csípni egy-egy "zsíros állást".

A pályakezdők esélyei - főként azoké, akiknek nem igazán piacképes a szakmájuk/diplomájuk - rosszak voltak. Az ÁFSZ adataiban láthatjuk: egy év alatt a negyedével nőtt a számuk, és az összes álláskereső tizede pályakezdő.

A csoportos leépítések éve volt

Egy éve, 2008 decemberében 5500 ember csoportos elküldését helyezték kilátásba a vállalatok, és a következő néhány hónapban sem javult a helyzet. 2009 májusától egyre csökkent a munkaügyi központokhoz bejelentett csoportos létszámleépítések száma, októberben már "csak" 25 cég jelezte, hogy 1700 embertől megválna. Novemberben viszont ismét beütött a krach: 77 vállalat kényszerült elbocsátásra, és közel háromezer dolgozójuk állását szüntetnék meg.

Augusztusra a korábban recessziósújtotta ágazatoktól - vagyis a gép-, műszer- és járműgyártás, illetve a fémipar felől - a csoportos leépítések hulláma a könnyűipar és a szolgáltatási ágazat felé terjedt. Az ÁFSZ éves összevetése szerint a legtöbb csoportos leépítést január-november között a feldolgozóiparból jelentették be (65 százalék), a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat viszont már csak 9 százalékos súllyal szerepelt. Az elbocsátásra ítélt alkalmazottak közel háromnegyede (72 százalék) fizikai munkát végzett, a többiek szellemi munkakörben dolgoztak.

2009: A csoportos leépítések éve

A válság miatt a foglalkoztatási hivatal bevezetett egy új informatikai fejlesztést. Mint ahogy arról már a Profession.hu is írt (http://www.profession.hu/hu/cikk/204), május óta az interneten keresztül is bejelenthetik a cégek a csoportos elbocsátási szándékot vagy döntést. A jogszabály szerint azonban csak a kinyomtatott papírok érvényesek.

Nehezebb külföldön is

"A munkaerőpiac sokkal erőteljesebben reagál a válságra Európában, mint gondoltuk" - mondta az EU munkaerő-piaci trendjeinek értékelése kapcsán Wallis Goelen, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának egyik vezetője. Emellett nehezebben is lábal ki: a 2010 első negyedévére vonatkozó Manpower munkaerő-piaci előrejelzésből kiderült, hogy Európa országaiban a vállalatok alig tervezik a dolgozóik létszámának növelését. Míg Ázsia és Amerika bizakodik, az öreg kontinensen csak az északi államokban, Svájcban, Görögországban és Németországban jelezték - és ott is csak 1-2 százalékkal több cég -, hogy új munkaerőt akar felvenni, mint ahányan elbocsátást terveznek.

Sok külföldi munkás elment hazánkból, és a magyaroknak sem terem babér más országokban. A munkaügyi központok adatai szerint a válság kirobbanása óta tízezernél is több vendégmunkás kényszerült arra, hogy hazaköltözzön Magyarországról, és 2009-ben jóval kevesebb munkavállalási engedélyt adtunk ki külföldieknek. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál például a meghirdetett állások mintegy 15-20 százaléka külföldiek elbocsátása miatt jött létre.

Munkavállalás külföldön

Nem rózsás a külföldön dolgozó magyar munkavállalók helyzete sem. Az Egyesült Királyság például az elsők között nyitotta meg a munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott EU-tagok polgárai előtt, és a szigetország volt a legnépszerűbb célpontja a magyar vendégmunkásoknak. Most azonban szigorítani akarnak, előnyben részesítenék az "őshonos" dolgozókat, a munkások pedig sztrájkokkal és tüntetésekkel is tiltakoztak a bevándorlók ellen, akik szerintük elveszik tőlük a munkát. A foglalkoztatási hivatalnak arról ugyan nincsenek adatai, hogy hány hazánkfia dolgozik a brit szigeten, az EU-n belül ugyanis szabad a munkaerő-áramlás, és mindenki ott dolgozik, ahol akar. Ám egyre kevesebb kelet-európai munkás regisztráltatta magát a Home Officenál, és az Eures (az unió foglalkoztatási szolgálata) honlapján is látható, hogy egyre kevesebb munkát tudnak kínálni a külföldieknek a ködös Albionban.

És aki most vágna bele egy külföldi munkába? Juhos Andrea szerint csak annak van esélye "megcsípni" egy jó külföldi állást, akinek keresett szakmája, sokéves nemzetközi tapasztalata van, kitűnően beszél idegen nyelven, és emellett hatalmas szerencséje van.