Még olcsóbb lenne a fiatal dolgozót alkalmazni
A 25 év alatti munkavállalók után nem kellene járulékot fizetni két évig.
Önnek ajánljuk!
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig ne kelljen szociális hozzájárulási adót fizetni, legfeljebb 100 ezer forint bruttó bér esetén.
A munkahelyvédelmi akciótervben az eredeti tervek szerint a 25 év alattiaknál csak a felére csökkentették volna a munkáltató által fizetett járulékot. Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára a módosító indítványt ismertetve a bizottság csütörtöki ülésén elmondta, hogy a kedvezmény az 55 év felettiek esetén a szociális hozzájárulási adó felére vonatkozik.
Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára korábban egy sajtóbeszélgetésen közölte: a minimálbér differenciálása jelenleg nincs napirenden, mert a munkahelyvédelmi akcióterv - amellyel több mint egymillió embert tervez elérni a kormány - sokkal jobb megoldást jelent.
A kormány elfogadta azon javaslatot is, hogy - azoknak az intézményeknek az együttműködésével, amelyek munkaerő-piaci statisztikákkal rendelkeznek - hozzanak létre olyan adatbázist, amelyből havi szinten kiderül a foglalkoztatottak létszáma - mondta Czomba Sándor. Ezzel kapcsolatban már zajlanak a munkálatok, megnézik a német és osztrák tapasztalatokat is, mindkét országban működik ugyanis hasonló adatbázis.
Foglalkoztatásbővülés lehet a versenyszférában
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány idén a versenyszférában 1-2 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel számol, ami azt jelenti, hogy mintegy 30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma 2011-hez képest, ugyanakkor érdemi, tartós gazdaságbővülés nélkül nagy foglalkoztatás-bővülést nem lehet elérni.
A közmunka kapcsán Czomba Sándor hangsúlyozta: a közfoglalkoztatottak számának emelkedésére úgy kell tekinteni, hogy a kormány alapelve az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek. A kabinet célja, hogy 2020-ig egymillió új adózó munkahely legyen Magyarországon, és hogy ez a növekedés elsősorban a versenyszférából táplálkozzon. Kiemelte: két év alatt, 2010 májusához képest 2012 májusára 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, és ebből a növekményből csak 6 ezren közfoglalkoztatottak.
Nem lenne betölthető egymillió munkahely
Kifejtette: ha ,,máról holnapra" egymillió új munkahely lenne Magyarországon, az - a demográfiai adottságok miatt - nem lenne betölthető. A regisztrált álláskeresők száma körülbelül félmillió, a passzív inaktívak között pedig 300 ezer ember van, aki elvileg munkára kész és munkára képes állapotban van, vagyis ezután még mindig hiányzik 200 ezer ember a munkaerőpiacról - jelezte.
Az a cél, hogy 5,5 millió ember dolgozzon az országban - a gazdaság fehéredését is figyelembe véve - nem teljesíthető fizikailag, ha nem figyelünk a demográfiai folyamatokra - hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta azt is, hogy a közmunkából több mint hétezren léptek át a versenyszférába február végétől mostanáig, és aki átlép, az jellemzően tartósan el is tud helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
Hatezer fiatal juthat munkához
A nemrég indult Első munkahely garancia program kapcsán Czomba Sándor elmondta: az eredeti tervek szerint 3500 fiatalt szerettek volna elhelyezni, ez azonban 6000-re nőhet, ha a 3 milliárd forintos keretet 700 millió forinttal kipótolják; az erre vonatkozó igényét már jelezte a tárca. Czomba Sándor kifejtette, hogy 3100 munkavállaló már a harmadik hét végére elhelyezkedett a program keretében.
A jövő évi minimálbérről elmondta: szeptember végén vagy október közepén kezdik az erről szóló tárgyalásokat, a bérkompenzáció pedig a jövő évi költségvetésbe is be van tervezve. Idén szeptemberre a versenyszféra munkavállalóinak körülbelül 90 százaléka hozzájutott a bérkompenzációhoz.