Potenciális munkanélküliek az iskolapadban

Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében, de korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztetett közleményében az Európai Bizottság.

Az uniós tervek szerint 2020-ig el kellene érni a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának legalább 40 százalékos szintjét, a lemorzsolódók arányát pedig 10 százalék alá kellene szorítani. A lemorzsolódók közé az uniós statisztikusok azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat számítják, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben, és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A felsőfokú végzettségűek arányát e statisztikai összevetésben a 30 és 34 év közötti korosztályt vizsgálva állapítják meg.

Tavaly az EU-ban a 30 és 34 év közöttiek 34,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége az előző évi 33,5 százalékhoz, illetve a 2000-es 22,4 százalékhoz képest. A lemorzsolódási arány ezzel párhuzamosan a 2011-ről rendelkezésre álló adatok szerint 13,5 százalék volt (2010-ben még 14,1, 2000-ben pedig 17,6 százalék) - közölte az MTI. Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es 14,8 százalékról 2011-re 28,1 százalékra emelkedett. A korai iskolaelhagyók aránya 12 évvel ezelőtt 13,9, 2010-ben 10,5 százalék volt. Tavaly azonban újra emelkedett a számuk: 11,2 százalékra.

Habár uniós szinten a számok előrelépést tükröznek, az Európai Bizottság szerint félő, hogy ez nem lesz hosszú távú, és nem a reformok eredménye, hanem sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. Ha ugyanis magas a fiatalkorú munkanélküliség, az azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben.

Veszélyben a fiatalok

Az ILO napokban megjelent előrejelzése szerint a fiatalok körében a globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami kissé magasabb a tavalyi év 12,6 százalékához képest. Ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést. Várhatóan csaknem 75 millió 15 és 24 év közötti fiatalnak nem lesz állása, majdnem 4 millióval többnek, mint 2007-ben.

A munkanélküliségi rátára várhatóan további negatív hatást gyakorol majd azoknak a fiataloknak a megjelenése a munkaerőpiacon, akik a korlátozott munkalehetőségek miatt inkább hosszabb ideig maradtak az oktatási rendszerben. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 25 évesnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája 27 százalék feletti.

Magányos, elutasított, elveszett, kétségbeesett - ezekkel a szavakkal jellemezték lelkiállapotukat a munkanélküli fiatalok egy brit kutatásban, amelyet a Personnel Today ismertetett. Az állástalanság rossz hatással van az önbizalmukra, az érzelmi életükre és a közérzetükre. Minél hosszabb ideig munkanélküliek, annál gyakrabban sérülnek lelkileg - derült ki a Prince's Trust felméréséből. Egyre többen lesznek depressziósak, és sokan drogokhoz vagy alkoholhoz folyamodhatnak - figyelmeztetnek a tanulmány szerzői. Míg a vizsgálatban részt vevő összes fiatal 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elvesztette az életcélját, addig a munkanélkülieknek csaknem a fele így érez, és minden harmadik állástalan depressziós.

Mit lehet tenni?

Sok fiatal az alacsony termelékenységű, illetve ideiglenes vagy más típusú munka csapdájában vergődik, esélyük sincs arra, hogy jobb álláshoz jussanak. A fejlett gazdaságokban a fiatalokat egyre gyakrabban alkalmazzák ideiglenes munkákra és részmunkaidőben, míg a fejlődő országokban sokan fizetés nélkül dolgoznak - olvashatjuk az ILO tanulmányában. Azok a fiatalok, akik nem vesznek részt sem a foglalkoztatásban sem az oktatásban, komoly problémát jelentenek. E csoport gyakran a fiatalok legalább 10 százalékát alkotja, és számos fejlett országban rohamosan növekszik.

José Manuel Salazar-Xirinachs, az ILO Foglalkoztatási Szektorának igazgatója szerint, ha a tagállamok adókedvezményeket és más ösztönzőket ajánlanának fel a fiatalokat foglalkoztató vállalkozásoknak, akkor csökkenthető lenne a munkanélküli fiatalok száma. Emellett erőfeszítéseket kell tenni a képzettség és a munkaerő-piaci kereslet között fennálló eltérések csökkentésére, sőt vállalkozói, készségfejlesztő és szociális programokat kell indítani - tette hozzá.

Nem piacképes a végzettség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 275 624 álláskereső (az összes regisztrált munkanélküli közel fele) számít képzetlennek - azaz legfeljebb a 8 általánost vagy a gimnáziumot végezték el. A pályakezdő álláskeresők közül 20 871 fő csak a 8 általánost járta ki (és az NFSZ ebbe a csoportba sorolja azokat is, akik nem végezték el). Az érettségizettet is csaknem ugyanennyien vannak. A pályakezdő álláskeresők egyébként 54 ezren vannak.

Szabó Máté ombudsman az év elején egy átfogó vizsgálatot indított annak megismerésére, hogy a munkaügyi szervek és lehetséges munkáltatók felkészültek-e arra, hogy képzettség nélküli fiatalok kerülhetnek tömegesen a munkaerő-piacra - többek között például a felsőoktatási reform miatt. Azt is feltérképezi, hogy milyen további képzéseket, állásokat találhatnak azok a fiatalok, akik az állam által finanszírozott képzésekre a keretszámok csökkentése miatt nem jutottak be.