Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A jelenlegi minimálbér 71 500 forint, amiből összesen 57 814 forintot kap kézhez a dolgozó, aki után éppen 93 666 forint járulékot köteles fizetni a munkáltatója, evvel szemben a munkavállalók jövőre 80 000 forintra kívánják emeltetni a minimálbér összegét. A 7500 forintos emeléssel nettó 6414 forinttal keresne többet az erre bejelentett dolgozó, de a munkáltatónak már több mint 9 ezer forinttal lenne drágább - 93666 forint helyett 102 800 forint - egy minimálbéren bejelentett munkavállaló. A bruttó bér közel 12 százalékos emelése, közel 10 százalékkal több kiadást jelent a munkáltatóknak - hangsúlyozza Horváth János adótanácsadó.

Várható hatások

Legutóbb 2001-2002-ben volt ekkora mértékű minimálbéremelés, amit az akkor regnáló kormány miniszterelnökének személyes közbenjárására és kezdeményezésére történt, amit azzal indokolt, hogy: "a minimálbér növekedése kedvező hatást gyakorolhat a munkakínálatra, hiszen arra ösztönözheti az embereket, hogy munkát keressenek és vállaljanak a munkaerőpiacon" (Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés, 2001)
Ennek az elképzelésnek éppen az ellenkezője vált valóra a gyakorlatban.

A Közgazdaságtudományi Intézet hatásvizsgálata szerint: "a minimálbéremelés a közepes, vagy annál kisebb méretű vállalkozások többségét az elé a választás elé állította, hogy vagy magasabb béreket fizetnek alacsony bérű dolgozóinak és/vagy pedig elbocsátanak közülük egyeseket. Sőt gyakran az is előfordult, hogy az elbocsátási kényszer a magasabb bérű alkalmazottakat is érintette" A tanulmány összesítette, hogy az 5-20 főt alkalmazó kisvállalati szféra 328 000 munkahelyéből a 2001. évi drasztikus minimálbér-emelés következtében 11 000 állás szűnt meg, zömében épp azokban a kistérségekben, amelyek amúgy is szűkében voltak a munkahelyeknek.

Nő a minimálbér, csökkennek az állások


Az érintettek köre

Felmérések, becslések szerint a magyar munkavállalók 40%-a van minimálbéren foglalkoztatva, vagyis a döntő többség. Ennek oka egyszerű és sajnos logikus. A munkaadók a legális foglalkoztatás küszöbének tekintik a minimálbér sávját, vagyis, ha valakit bejelentenek, pontosan tudják, hogy legalább mennyibe fog az nekik kerülni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közelmúltban érvelt a mellett, hogy a minimálbér drasztikus megemelése nem időszerű. A világgazdaság jelenlegi állapota, érzékenysége nem teremt megfelelő klímát egy ilyen horderejű döntéshez - érvelt az Iparkamara elnöke. Nagyobb annak a valószínűsége, hogy a minimálbéremelés állások elvesztését és a munkanélküliség növekedését fogja eredményezni. A jelenlegi 9 százalékos munkanélküliségi ráta mellett közös érdek a foglalkoztatás bővítése, amivel épp ellentétes hatású a minimálbér emelése: a munkaadó ugyanis a járulékcsökkentésen nyert "hasznot" veszíti el a minimálbér emelésével, és a jelenlegi munkaerő megtartása mellett nem lesz plusz erőforrása bővítésre.

Minimálbéremelések MO-on:

1998.01.01-1998.12.31. 19.500,-Ft,
1999.01.01-1999.12.31. 22.500,-Ft
2000.01.01-2000.12.31. 25.500,-Ft
2001.01.01-2001.12.31. 40.000,-Ft
2002.01.01-2003.12.31. 50.000,-Ft
2004.01.01-2004.12.31. 53.000,-Ft
2005.01.01-2005.12.31. 57.000,-Ft
2006.01.01-2006.12.31. 62.500,-Ft
2007.01.01-2007.12.31 65.500,-Ft
2008.01.01-2008.12.31. 69.000,-Ft
2009.01.01-től máig 71.500,-Ft