Nincs választása Magyarországnak

Az Európai Unióban a foglalkoztatás szintje 65 százalék körüli, ami ugyan közel 10 százalékkal magasabb a magyarországi adatnál, ugyanakkor jelentősen elmarad az USA vagy Japán mögött. Annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntartható növekedést tudjanak felmutatni az európai gazdaságok, feltétlenül szükséges, hogy olyan csoportok - mint például az idősebbek vagy a 25 év alattiak - is könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, akik előtt jelenleg még komoly akadályok találhatóak.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által koordinált, négy ország - Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia - részvételével megvalósuló, ,,Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacért" elnevezésű projekt keretében számos szakértő és döntéshozó részvételével tartottak konferenciát Budapesten.

Hazánknak nem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatást

,,A befogadó munkaerőpiac kérdéskörét nem elsősorban szociális szempontból kell értelmezni. A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket, és hátrányosabb társadalmi csoportok tagjaira is potenciális munkavállalóként tekinthessenek. Európának, ezen belül hazánknak sem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatás jelenlegi szintjét, ehhez pedig elengedhetetlen a hátrányosabb csoportok számára is lehetőséget teremteni arra, hogy a munkaerőpiacon a jelenleginél jobb esélyekkel induljanak" - mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Hazánkban a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva - tette hozzá az alelnök. ,,Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak."

Több, a munkaerőpiacon valamilyen szempont alapján hátrányos helyzetű csoport - fiatal, illetve közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók, megváltozott munkaképességű dolgozók, a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezők - helyzetét és lehetséges megoldási lehetőségeket is elemeztek a szakértők a rendezvényen.

Mit lehet tenni?

,,A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának" - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető szerint a megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek.

A megváltozott munkaképességűek esetében Pataky szerint jó irányba történtek lépések, az 5 százalékos szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek. Ugyanakkor ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyozni. ,,Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni" - mondta.

Az MGYOSZ által koordinált, az Európai Bizottság által finanszírozott ,,Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacokért" projekt nyitó eseményén, Budapesten a munkavállalói, a munkaadói, és a kormányzati oldalról is számos hazai döntéshozó, érdekképviseleti vezető fejtette ki a véleményét. A projekt vezetője az MGYOSZ, magyarországi partnere az MSZOSZ - áll a munkaadói szervezet közleményében.