Nem bővül, hanem csökken a foglalkoztatás?
Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozó magyarokat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben - állítja egy elemzés.
Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. A KSH nem publikál adatokat a külföldre távozó, dolgozó magyarok számáról. Nehéz is lenne, hiszen az Európai Unión belül a szabad mozgás, munkaerő-áramlás miatt gyakorlatilag nincs be/kijelentési kötelezettség, a tényleges migrációt az úgynevezett tükörstatisztikák alapján, adó- és társadalombiztosítási adatokból lehet csak megbecsülni - írja a portfolio.hu.
A foglalkoztatási adatok szempontjából mégis van közvetlen jelentősége a migrációnak, mivel a Magyarországon még háztartással rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak - valamely részben - a foglalkoztatottsági adatokba. Erről a körről is viszonylag keveset tudunk azonban, az adatigény csak az utóbbi időben, a migráció erősödésével jelent meg. Pedig úgy látszik a migráció foglalkoztatottsági jelentősége igen nagy lehet: tavaly például azt láthattuk, hogy az évi 60 ezer fős foglalkoztatás-bővülés közel harmadát magyarázta a migrációs hatás, azaz a külföldön dolgozók számának növekedése.
Az MFB napokban megjelent elemzése szerint az idei második negyedévben is jelentős tényező volt ez a hatás. Sőt a külföldön dolgozó, a magyar foglalkoztatási adatokba beszámítók száma dinamikusan, 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedett.
Önnek ajánljuk!
Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a második negyedévben az intézményi adatok szerint 42 ezer volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban, akkor a második negyedévben nem is foglalkoztatás-bővülésről, hanem csökkenésről beszélhetnénk. Vagyis a bő 17 ezerrel több külföldi munkavállaló és az egy év során 42 ezerrel több közmunkás összességében több, mint az 55 ezer fős foglalkoztatotti bővülés. Vagyis ezek az adatok is alátámasztják a KSH intézményi statisztikájából származó következtetést, hogy a versenyszférában stagnál a foglalkoztatás.
Az intézményi adatok persze nem hasonlíthatók egy az egyben össze a munkaerő-felmérés adataival, mivel más körben és módszertannal készülnek. Mi korábban a KSH közlése alapján azzal számoltunk, hogy nagyjából 30 ezerrel volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha ezt vesszük és a külföldön dolgozók számának emelkedését, a foglalkoztatás-bővülésből, legalábbis ami hazai, elsődleges munkaerő-piaci növekedésből adódik, így sem sok marad.
Szemlézte: Durbák Ildikó
Címkék: munkanélküliség, foglalkoztatottság, külföldi munka, közmunka
