Nem a külföldre vándorlás a probléma

A fiatalok nem fogékonyak a kabinet törekvései iránt, bizalmatlanok az állammal szemben, így sok esetben az állam létéből fakadóan akadálya a célok megvalósításának - mondta Szabó Márk, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) miniszteri igazgatási főosztályának vezetője.

Az eddigi problémaközpontú gondolkodás mellett meg kell, hogy jelenjen a családtámogatás, az egészséges életmód népszerűsítése és támogatása, a kulturált szórakozás és a sportolási lehetőségek biztosítása - mondta a Legjobb vagyok! Tehetségmentoráló Nonprofit szervezet által rendezett Mesterségünk címere nevet viselő konferencián, melynek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont.

A fiatalok külföldre vándorlásával kapcsolatban a főosztályvezető azt mondta, a kormánynak támogatnia kell, hogy tapasztalatokat szerezzenek külföldön, hogy aztán hazatérve itthon hasznosíthassák ismereteiket. A probléma nem az, hogy kimennek, hanem az, ha nem jönnek vissza. Ennek elkerülése érdekében beavatkozási pontokat állapítottak meg az oktatás, a karriertervezés, valamint a sport, a szabadidő és a kultúra területén, ezáltal erősítenék a fiatalokban a nemzeti identitást, segítenék az elhelyezkedésüket, emellett lehetőséget biztosítanának számukra a kulturált szórakozásra.

Nem csak a multi lehet stabil munkahely

Minden generációnak körülbelül 1-2 százaléka zseniális tehetség, 25 százalék pedig nagyon tehetségesnek számít - idézte Bajor Péter, a MATEHETSZ (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) elnöke szavait az Edupress hírügynökség. A kortárs csoportok megerősítése nagyon fontos lehet az átlagtól eltérő gyerekek számára, csakúgy, mint a szülők, valamint a tanár részéről érkező visszacsatolás, biztatás. Az elnök bemutatta a Géniusz Programot, melynek célja a tehetséggondozás, illetve a hasonló céllal létrejött Tehetséghidak elnevezésű kezdeményezést is.

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) számos előnyük van a multikkal szemben, így például a bizalmi légkör, a családias hangulat, valamint a folyamatos visszajelzés a munkánkról - mondta Deme Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alelnöke. Az innovatív kkv-k kapcsán kiemelte, hogy általában műszaki területen fordulnak elő, valamint ezek a vállalatok több lábon állnak, igen színes az ilyen cégek palettája.

Deme szerint ezeken a helyeken megbecsülik a fiatalok munkáját, tisztában vannak az előnyeikkel, komplettebb feladatokat kapnak, mint a nagy cégeknél és hosszútávon terveznek együtt dolgozni a munkatársaikkal. Az előrejutási lehetőséggel kapcsolatban azt mondta, bár nincs karrierterv, idővel feljebb lehet jutni a ranglétrán, a fizetés átlagosnak mondható, de jelentősek lehetnek a béren kívüli juttatások.

Össze lehet egyeztetni az elvárásokat

A frissdiplomások közül sokan türelmetlenek, és nehezen alkalmazkodnak, ugyanakkor nyitottak és dinamikusak - ismertette a K&H tapasztalatait Bulejsza Erika, a cég képviselője. Mint mondta, a legnagyobb probléma a kitartás hiánya, és hogy rosszul tűrik a monotóniát, így nem biztos, hogy hosszú távon lehet rájuk számítani, márpedig a vállalat szempontjából ez nagyon fontos.

Igen nehéz összeegyeztetni a munkáltató és a munkavállaló elvárásait a fiatalok esetében, de nem lehetetlen. A K&H-nál például kialakítottak egy, a pályakezdők számára megpályázható programot, melynek során 4-8 fiatalt egy évre alkalmaznak, ez idő alatt pedig minden segítséget megkap, mentor irányítja a munkáját, illetve több szakterületbe is belekóstolhat, így olyan munkaerővé válhat, amilyenre a cégnek szüksége van.

Hogyan élik meg a diákok a munkakeresést?

A fiatalok oldaláról Müller Barbara, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának hallgatója, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az ELTE Szenátusi tagja beszélt az elhelyezkedés nehézségeiről. ,,Az utóbbi években a felsőoktatás túlságosan nyitott lett, emiatt egyrészt csökkent a diplomák értéke, másrészt kevesen maradtak a szakképzésben, többnyire azok, akiket nem vettek fel sehová, így ennek is alacsonyabb lett a presztízse" - tette hozzá. Úgy véli, jobban kellene szelektálni a felsőoktatási felvételi során. Hangsúlyozta a szakmai gyakorlat fontosságát, melynek megszerzésére jó eszköznek tartja többek között az önkéntességet.

A Legjobb vagyok! program célja az egyén pozitív értékeinek felismerése, a tehetség kibontakoztatása, emellett segítséget nyújtanak a pályaorientációban, a munkaerő-piaci integrációban és a karrierépítésben is - mondrta Kiss Angelika önkéntes mentor. A program 18 éven felüli fiatalokkal foglalkozik, ezen belül is az úgynevezett Y-generációval (az 1976 és 1995 között születettekkel).

Módszereik egyediek, hiszen a résztvevők egyéni mentoraik segítségével fejlődnek, nagy hangsúlyt fektetve a pozitív értékek kiemelésére. A szervezet működésének fókuszában a fejlődés áll, ami programjaiban, szervezeti működésében, és az önkéntesekkel való kapcsolatában is megjelenik.