Négyből három magyar dolgozik majd?

Elosztotta a kormányzat, hogy 2014-20 között milyen területre mennyit szán a hétéves ciklus uniós költségvetéséből - írja az origo.hu. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint a támogatások célja az, hogy többletnövekedést lehessen elérni ahhoz képest, mint ami a források nélkül valósulna meg.

Foglalkoztatásra és munkavállalói mobilitásra 1200 milliárd forintot szán a kormány 2020-ig az uniós pénzekből, a kis- és középvállalkozások versenyképességére 1100 milliárdot, a közlekedés fejlesztésére 900 milliárdot, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére 800 milliárdot (ez az előző ciklushoz képest háromszoros keret), a kutatás-fejlesztés erősítésére 700 milliárdot (duplája az előzőnek).

Az összegek csak hozzávetőlegesek, mivel még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit kap Magyarország. Cséfalvay Zoltán szerint ugyanis 7 százaléknyi támogatást az Unió visszatarthat 2019-ig - ezt a pénzt csak akkor adják oda, ha az uniós fejlesztési célokat sikerül elérnie az országoknak. Összességében 7200-7400 milliárd forintra számíthat az ország.

A 2014-20-as ciklusban az EU máshogy osztja a pénzt, mint a 2013-ig tartó hét évben, amikor a legfőbb cél a leszakadt régiók felzárkóztatása volt. 2014-20-ban az európai tagállamok 11 közös célkitűzést tettek az EU2020 dokumentumban, a tagállamoknak pedig ehhez kell igazítaniuk a saját fejlesztési terveiket. Ennek az lenne az értelme, hogy egy irányba mozduljon el a 28 tagállam. Ezeket a célokat komolyan kell venni, mert ha egy ország nem tudja igazolni, hogy a céloknak megfelelően osztott ki egyetlen forintot is, azt az EU nem fogja kifizetni.

Magyarország számszerűsített céljai bevállalósak. Ha megvalósul a Nemzeti Reform Program című dokumentumban leírt terv, akkor 2020-ban négyből három magyar dolgozni fog (foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelkedik a jelenlegi 50 százalékról), 450 ezerrel csökken a szegénységben élők száma, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya 1,8 százalékra nő (1,2 százalékról), illetve a megújuló energiaforrások (például nap-, szél-, víz-, biomasszaerőművek) részaránya közel 15 százalék lesz.

A magyar fejlesztési terveket tartalmazó úgynevezett Partnerségi megállapodást 2013 novemberében nyújthatja be a kormány a tervek szerint, és ezt 2014 első negyedévében fogadhatja el Brüsszel.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahelyteremtés, foglalkoztatottság, munkanélküliség