Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ha külföldi munkakeresés, munkavállalás során valakinek elvették az iratait, fogva tartják, csalás áldozatává vált, eladták vagy prostitúcióra kényszerítették, ha kisebb bűncselekményekbe keveredett – akkor is joga van a segítséghez és a védelemhez. Az ilyen és hasonló esetek megelőzésére indít kampányt az EURES és az ORFK.

A kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a külföldi munkavállalásban rejlő veszélyekre, informálják a külföldön dolgozni szándékozókat a jogaikról és lehetőségeikről, és segítsék a már bajbajutott magyar állampolgárokat – áll a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) közleményében. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi irodája és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya által szervezett kampány május 25-én indul. Az akcióban közreműködik a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya, valamint az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) is.

Sokan beleugranak az ismeretlenbe

A tapasztalatok szerint az emberek gyakran előzetes informálódás nélkül, minimális nyelvtudással (vagy anélkül) fogadnak el külföldi állásajánlatokat, illetve tájékozódás nélkül indulnak el idegen országba munkát keresni. Ennek eredménye, hogy sokszor éri őket csalódás, gyakran válnak áldozatokká és kisemmizve, csak segítséggel tudnak hazajutni – hívja fel a figyelmet az NMH.

A magyarországi EURES hálózatban jelenleg mintegy 30 tanácsadó dolgozik országszerte, akik telefonon, személyesen vagy e-mailben ingyenesen adnak hasznos tanácsokat a külföldi élet- és munkakörülményekről. Segítséget nyújtanak a munkáltatók előzetes leellenőrzésében, tájékoztatják a hozzájuk fordulókat a jelentkezés módjáról és az ahhoz szükséges dokumentumokról, a munkaszerződés kötelező elemeiről, a regisztrációs eljárásokról és az adott ország szociális biztonságáról is.

Sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér – Németországban például nincs). Ha szállást vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét általában a keresetből levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy a teljes bért levonják különböző jogcímeken.

Ha már megtörtént a baj

Az ORFK arra is figyelmeztet: ha valaki mégis áldozattá vált, ne féljen a hatóságokhoz fordulni. A segítségkérésből senkinek sem származhat problémája. Ha bajba jutott, azonnal lépjen kapcsolatba a rendőrséggel a 112-es európai segélyhívószámon – javasolják.

A bajba jutott munkavállaló felkeresheti a magyar nagykövetséget is, ahol ideiglenes útlevél kiállításában tudnak segíteni, és tanácsot adnak a hazatérés megszervezésében. Fontos tudni, hogy az uniós állampolgárok az Európai Unión belül mindenhol használhatják saját nyelvüket a rendőrségen – közölte az MTI. Aki áldozattá vált, kérheti külföldi áldozatsegítő szervezet segítségét is, amely minden körülmények között segíti a bajbajutottakat.

A rendőrség felhívja a figyelmet arra is: aki külföldön nem fordult a hatóságokhoz, Magyarországon még mindig tehet feljelentést, ebben az esetben a rendőrség hivatalból kérheti a külföldi kollégákat az eljárás lefolytatására.

    Ne bántsd a magyart! Kampány az átverős külföldi munkaadók ellen    

A külföldi munkavállalás tízparancsolata

Az NMH korábban összeállított tíz jó tanácsot, amelyek betartásával csökkenthetők a külföldi munkavállalás veszélyei. Természetesen minden pont betartása sem ad arra garanciát, hogy valaki nem kerül szorult helyzetbe idegen országban. A szakemberek általában azt tanácsolják: senki ne induljon el nyelvtudás nélkül. Az is biztonságérzetet adhat, ha nem egyedül vágunk neki az ismeretlennek, hanem több dolgozó áll össze.

1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!

2. Elutazás előtt mindig tájékozódjon a kiválasztott, azaz a fogadó ország viszonyairól! Az EURES-tanácsadók segíthetnek ebben. Olyan kérdéseket érdemes feltenni, hogy kell-e regisztráltatnia magát (Nagy-Britanniában például kell), mik a célországban a főbb adó- és tb-szabályok, van-e minimálbér és mennyi, vagy épp mik a megélhetési költségek stb. A magyar tanácsadó azt is megkérdezheti a külföldi kollégájától, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot az utóbbi időben vagy sem.

3. Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztrálva van-e! Ha nem, akkor a szolgáltatásait soha ne vegye igénybe!
(A lista itt olvasható http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_magan_mkozv_listaja).

4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat, ugyanis ez az egész Európai Unióban tilos!

5. Ha állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja meg a leendő munkahelyét „leinformálni”!

6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem! Külföldön ugyanis nemcsak dolgozni kell, hanem például bakszámlát nyitni, lakást keresni vagy épp bevásárolni. A hivatalokban nem tudnak magyarul, ezen kívül érteni kell a főnöktől kapott utasításokat, el kell tudni olvasni, és meg kell érteni a munkavédelmi előírásokat. És ami a legfontosabb: a munkaszerződés is az adott ország nyelvén lesz. Ha nem érti a dolgozó, mi van ebben leírva, és aláírja – ez több mint kockázatos.

7. Vigyen magával legalább annyi pénzt, ami az első fizetésig tartó időszak megélhetési költségeit, illetve a hazautazást is fedezheti!

8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik! (A szakértők azt tanácsolják: készítsenek fénymásolatot a papírokról, és azt adják át, ha kéri a munkaadó. Ha mégis oda kell adni – mert például a brit munkaadó végzi a regisztrációt –, akkor is érdemes legalább egy okmányt, az útlevelet vagy a jogosítványt magunknál tartani.)

9. Ha becsapták, vagy valamilyen problémája támad a munkaadójával, akkor segítségért fordulhat a helyi, külföldi munkaügyi központhoz, a hatóságokhoz, vagy akár a magyar nagykövetséghez.

10. Még itthon váltsa ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve fordíttassa le az okleveleit, okmányait!