Most támogatott állásból is kevesebb volt

2013. első hónapjában több mint 3000 foglalkoztató összesen 20 500 állást jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. A munkaerő-kereslet szűkülése az előző hónaphoz képest nagyobb mértékű volt, mint egy évvel korábban, amire a közfoglalkoztatási programok év eleji volumenének alakulása jelentős befolyással van - közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a legfrissebb elemzésében.

Az állások több mint 30 százalékhoz a foglalkoztatók nem igényeltek támogatást, és a támogatott állások között továbbra is jelentős hányadban a közfoglalkoztatási eszközök domináltak.

A hónap folyamán összesen 47 400 üres álláshelyet kínáltak, ezek közül 21 200 maradt betöltetlen a zárónapon. A 13 100 támogatott állás döntő hányada, 95 százaléka a közfoglalkoztatás valamely eszközére vonatkozott. A legtöbb közmunka továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt. A többi megyében visszaesett a támogatott álláshelyek száma.

A nem támogatott állások száma 7500 volt, kevesebb, mint egy éve. Ezt a csökkenést az NMH szezonális okokkal magyarázza: ugyanis a trendek azt mutatják, hogy az év végén és az év első hónapjaiban mérséklődik a foglalkoztatók munkaerő igénye. A legtöbb nem támogatott munkaerőigényt a cégek Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében jelezték.

Milyen állások voltak?

A támogatott munkalehetőségek 84 százaléka egyszerű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásra vonatkozott.

Az újonnan bejelentett állások 22 százalékára gépkezelőket, összeszerelőket, járművezetőket kerestek a munkaadók, a munkalehetőségek ötöde szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra vonatkozott.

A legtöbb embert a feldolgozóiparba, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységre kerestek a cégek, emellett a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén is voltak üres pozíciók.

648 500 álláskereső

2013. januárban a nyilvántartott álláskeresők 648 500-an voltak, egy hónap alatt 13,9 százalékkal (79 200 fővel) nőtt a számuk, az előző év azonos hónapjához képest azonban nem változott.

Az NMH szerint normális, hogy az év elején emelkedik az álláskeresők száma, például azért, mert a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók jelentős részének az év végén jár le a szerződése, és az év első hónapjaiban kevésbé vannak hagyományos közfoglalkoztatási feladatok. (Emiatt tapasztalhattuk azt, hogy a férfiak és a szakképzetlenek száma nőtt az álláskeresők között.)

A legtöbb álláskeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk. Legerősebben, 28,8 százalékkal Békés megyében, míg a legkisebb mértékben, 5,1 százalékkal Budapesten emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma.

A munkát keresők több mint negyede (27,5 százaléka) tartósan, egy évnél régebben nem talál állást.

A nyilvántartott álláskeresőknek csak a 13 százaléka volt jogosult álláskeresési ellátásra (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély), egyharmaduk szociális támogatásban részesült (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás). Az álláskeresők több mint fele (52,1 százaléka) semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt jogosult.

A pályakezdőknél lassult az éves növekedés üteme

72 800 álláskereső számít pályakezdőnek, az előző hónaphoz képest 6900-zal nőtt a számuk. Az előző év januárhoz képest 24,4 százalékkal lettek többen. Az NMH szerint az éves növekedés mértéke ,,valamelyest fékeződött".

A pályakezdők 35,6 százaléka legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakmunkásképzőt vagy szakiskolát az ötödük, szakközépiskolát vagy technikumot pedig 22,8 százalékuk. Gimnáziumi érettségivel 14,7 százalék, míg diplomával csak az 5,8 százalékuk rendelkezik.

A legtöbb csoportos létszámleépítés a feldolgozóiparban lehet

A foglalkoztatók összesen 1481 főt érintően döntöttek csoportos létszámcsökkentésről januárban. Ez a létszám 19,2 százalékkal magasabb, mint a tavaly decemberi, de az egy évvel korábbi létszámot (3000 fő) nem érte el, sőt jóval alatta maradt.

A legtöbb létszámcsökkentéssel érintett munkavállalót Budapesten jelentették be a tárgyhónapban a foglalkoztatók, de még Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is fokozottan érintett volt.

A tömegesen elbocsátással érintett munkavállalók 35 százaléka a feldolgozóiparban, 21 százaléka az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban dolgozik.

Készítette: Durbák Ildikó