Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Hasonló versenyfeltételekkel indultak az Európai Unió tagállamai, ám a válság után sokan leszakadtak: Görögország és Portugália mellett Magyarország foglalkoztatási rátája is jelentősen csökkent, sereghajtók vagyunk - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Profession HR-konferenciáján. Dániában is csökkent a foglalkoztatottság, ám ott majdnem 80 százalékról indultak, a pár százalékpontnyi romlás után is az élmezőnyben maradtak.

Van több olyan ország is, amelyek képesek voltak növelni a foglalkoztatottságot az utóbbi időben - ilyen például Németország, de a szűkebb régiónkban is találunk ilyet, Csehországot. A kutató szerint azonban a számok mögé kell nézni, ugyanis a munkavállalók létszámának növekedése ezekben az országokban az egyre inkább elterjedő részmunkaidős állások miatt történt. Az így dolgozó emberek pedig szociálisan és a karrierjük szempontjából is hátrányban vannak a nyolcórás alkalmazottakkal szemben.

Kevés a munkahely

Magyarországon az atipikus foglalkoztatásnak nagyon sok gátja van, például a magas munkaerő-költség miatt egy munkaadónak általában nem éri meg két négyórás dolgozót alkalmazni egy teljes munkaidős helyett - tette hozzá Adler Judit. A magyar bérszínvonal ráadásául olyan alacsony, hogy egy nagyon kevesen vállalják, hogy ennyi pénzért dolgozzanak, inkább teljes állást keresnének.

Ám ennek ellenére mégis nőhet hazánkban az atipikus munkahelyek száma: sok munkaadó erre a lépésre szánhatja el magát, válaszul a kormány megszorításaira. (Például az elvárt béremelésre válaszul részmunkaidős embereket alkalmaztak, akik azonban a valóságban teljes munkaidőben dolgoztak. Ezzel a szürke- és a feketegazdaság növekedett.)

A magyar foglalkoztatási ráta az uniós átlag alatt van. Ennek egyik oka a gazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége, és az, hogy hazánk kiszolgáltatott a nemzetközi munkamegosztásban. Kevés a kutatás-fejlszetési tevékenység, az innováció is. Alig vannak új beruházások, illetve hiányzik a külföldi működőtőke-beáramlás. A 2000-es évek elejének fellendülésekor sok külföldi beruházó érkezett, akiknek a rendszerváltáskor elveszett 1,5 millió munkahely harmadát sikerült csak pótolniuk az új munkahelyek létrehozásával.

 Miért nincsenek munkahelyek? 

A torta ekkora marad

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy stagnál vagy kissé növekszik a foglalkoztatotti létszám. Ez Adler Judit szerint a közmunkások rendkívül nagy számával magyarázható. Ez már évekkel ezelőtt az Út a munkához program hatása is meglátszott a számokon, a tavalyi és idei közmunka programokban pedig több tízezer embert alkalmaznak.

A kutató szerint sajnos a közmunkák nagy része nem igazán értékteremtő munka. Mostanában már nemcsak a képzetlenek, hanem egyre több magasabb iskolázottságú, szakképzett ember is kénytelen így dolgozni, hiszen a munkanélküli ellátás idejének drasztikus lecsökkentése miatt szükségük van az ezért járó pénzre. (Ha pedig visszautasítják, akkor elveszítik a szociális juttatást is.)

A munkavállalási korú, aktív népesség az úgynevezett ,,munkaerő-tartalék". Ezen emberek nagy része nyugdíjas, pályakezdő fiatal vagy képzettség nélküli ember. A kormány programokat alkotott annak elősegítésére, hogy őket ,,visszaterelje" a munka világába: ezt a célt szolgálta a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, a rokkantak felülvizsgálata, a munkahelyvédelmi akcióterv és az ,,Első munkahely garancia" program is.

Adler Judit szerint azonban attól, hogy ezeket az embereket álláskeresésre sarkallják, még nem lesz több munkahely, az állások száma ma Magyarországon véges. ,,A torta ugyanakkora marad. Lehet támogatni egy csoportot, de akkor ők másokat fognak kiszorítani a munkaerőpiacról" - mondta.

Az ipari forradalomra hasonlít

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint még legalább öt évig tart a válság: az euróövezet újra recesszióban van, az adósságokat ,,ellapátoljuk", valamint továbbra is nagyon magas a munkanélküliség, 2007 óta 13 millióval nőtt az állástalanok száma.

Az Amerikai Egyesült Államokban a GDP 2011-re elérte a válság kirobbanása előtti szintet, ám a munkahelyek száma nem. Az elemző ennek okaként a technológiai váltást említette. Azok a kevésbé iskolázott emberek, akik a válságban elveszették a munkájukat, nem tudtak újra elhelyezkedni, a magasabban képzettekből pedig hiány van. A fellendülés tehát kevesebb emberrel is sikerült.

A feltörekvő gazdaságok integrálódtak, és sokkal olcsóbban el tudják készíteni ugyanazokat a termékeket, a munkások olcsóbban elvégzik a feladatokat, mint korábban a fejlett országokban. Az USA például a leépített ágazatok egy részét ,,kiköltöztette" Kínába, ahol majdcsak olyan jól elvégzik a munkát, mint korábban az amerikaiak.

Trippon Mariann szerint ez a folyamat hasonlít az ipari forradalomra. Az 1800-as években például az Ottomán Birodalomba textil termékeknek csak a 3 százaléka érkezett külföldről, ötven év elteltével viszont a 75 százaléka. Ezzel a hazai textilipar szinte teljesen leépült, nőtt a munkanélküliség. Ugyanarra a következtetésre jutott, mint Adler Judit is: a munkahelyek száma nem növekszik ezzel, csak átrendeződik.

A válság lehetőség

A CIB vezető elemzője a válság kínai írásjelének összetevőit mutatta meg a konferencia résztvevőinek: ez két részből áll, a jelek jelentése veszély és esély.

Csermely Péter hálózatkutató, biofizikus az élesztőt hozta fel példaként, amely válságos körülmények között összehúzódik, ám közben a távolabbi csoportokkal kapcsolatot keres, hidat ,,épít" feléjük. Mi, emberek válságban szintén összezárjuk a sorainkat, a csapat összefog, ám más csoportoktól eltávolodunk - mondta, hozzátéve, hogy tanulnunk kellene az élesztőtől, hiszen a távoli kapcsolatokkal sokkal több esélyünk van a túlélésre.

Egy érdekes információval támasztotta alá ezt a teóriát: Mark Granovetter amerikai szociológus 1973-ban kijelentette, hogy a legjobb állásokat a távoli kapcsolataink ajánlják nekünk. Ennek az az oka, hogy az információink között igen kevés az átfedés, mert nem ugyanazokban a körökben mozgunk.

A válságra nem szabad önsajnálattal, csodavárással, nyájszellemmel vagy cselekvésgörccsel reagálni - tette hozzá Csermely Péter. A változásban meg kell találnunk a szépséget, merjünk nagyot gondolni, kreatívan és új utakon elindulva lelhetünk kiutat.