Az Országgyűlés pénteken elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét - például szabadság - esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően - adta hírül a távirati iroda. Ezzel egy év eleje óta hatályos szabályt módosítottak.

A törvény több ponton módosítja a Munka törvénykönyvét (Mt.), pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt: eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A módosítás összhangba hozza az Mt.-t a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg. (Az erről szóló Profession.hu cikket itt olvashatja.)

Elvetik a 174-es osztószámot

A Deloitte a hírlevelében emlékeztetett: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely az Mt. munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja.

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.

Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Más változások is lesznek

Változnak a kötetlen munkarend szabályai is - írta a Deloitte. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Szabad vállalkozási zónák: tartani kell a létszámot

Jóváhagyta az Országgyűlés azt is, hogy a hátrányos helyzetű térségek, települések foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások nagy értékű beruházás megvalósítása nélkül is igénybe vehessék új munkavállalóik után a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos és a szakképzési hozzájárulási kedvezményeket - írta az MTI.

A jogosulti kör kiszélesítésével párhuzamosan a feltételek is módosultak, így előírás a létszámtartási kötelezettség a munkáltatónál, az, hogy a kedvezményezett új munkavállaló ne kapcsolt vállalkozástól érkezzen, illetve, hogy a munkavállaló legalább 6 hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a szabad vállalkozási zónában. Az állami támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az után a munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető (munkáltató) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka törvénykönyve, szabadság, távolléti díj, fizetés, bér, munkajog