Más is volt, nem csak a közmunka

Az elemzők az idén a tavalyinál alacsonyabb, 10,5-10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre számítanak. Mint arról a Profession.hu is beszámolt: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén május-júliusban 10,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,4 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatottak létszáma pedig 56 ezerrel nőtt egy év alatt.

Nem csak a közmunka miatt nőtt a foglalkoztatás

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kommentárjában kiemelte: a várakozásoknak megfelelően 10,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta május-július között az április-júniusban mért 10,3 százalékról, és jóval alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 10,5 százaléknál. A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenése a foglalkoztatottak számának jelentős, 32,1 ezres, az előző háromhavi átlaghoz képesti növekedését okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás 55,9 ezerrel tízéves csúcsra, 3 millió 963 ezerre nőtt egy év alatt - mutatott rá.

Véleménye szerint a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, azonban ilyen mértékű növekedést ez önmagában nem magyarázza meg, így a versenyszférában is emelkedhetett a foglalkoztatás.

Az aktívak száma egy év alatt 42,9 ezerrel bővült, ezt a növekedést a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja. A közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése - vélekedett Suppan Gergely.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kifejtette: a munkaerő-piaci adatok a vártnak megfelelőek lettek a piaci konszenzussal összhangban. Egyértelműen pozitívnak nevezte, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenésével együtt a foglalkoztatottak létszáma is emelkedett. Mivel a foglalkoztatottság szektoronkénti bővüléséről a KSH részletes adatokat nem közölt, az az egy hónappal korábban közölt második negyedéves adatból kitűnt, hogy a létszámnövekedés a közmunkaprogramok felfutásával hozható összefüggésbe - ismertette. Véleménye szerint ez egy hónap alatt nem változott számottevően, így a munkanélküliségi ráta csökkenésében továbbra is döntő szerepe van a közmunkaprogramoknak.

Többen dolgozhatnak majd, de több lehet a munkanélküli is

A TakarékBank elemzője kifejti, hogy szezonális hatások miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, ami a munkanélküliség csökkenésével együtt a munkanélküliségi rátát egyelőre csak átmenetileg, akár a lélektani 10 százalék alá csökkentheti. Az őszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra emelkedhet a munkanélküliségi ráta, és az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is.

Suppan Gergely az idén összességében a tavalyinál kisebb, 10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami a jövő évben 10,4 százalékra csökkenhet. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása esetén a jövő év közepétől a foglalkoztatottak száma meghaladhatja a 4 milliót, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, a munkanélküliségi ráta pedig huzamosabban 10 százalék alatt maradhat.

Az Erste elemzője az év egészére 10,5 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, mert az őszi hónapokban szerinte is ismét emelkedni fog a ráta.

Pozitív tendencia

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint tovább javultak a foglalkoztatottsági mutatók, 2010 második felében a romló foglalkoztatási trend megfordult, és ezt követően folyamatos növekedés figyelhető meg a foglalkoztatottak számának alakulásában az egy évvel korábbi szintekhez képest.

"A pozitív munkaerő-piaci adatok a kormány elmúlt években indított innovatív foglalkoztatási programjainak - mint a munkahelyvédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák vagy az Első munkahely garancia program - eredményeit tükrözik. A növekedési fordulattal a munkahelyteremtés üteme gyorsulhat, és további foglalkoztatás-bővülés valószínűsíthető az elkövetkező időszakban" - írta közleményében az NGM.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkanélküliség, álláskeresés, foglalkoztatottság, közmunka