Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Amikor állásajánlatot kapunk, általában boldogan nyugtázzuk, hogy ránk esett a választás. Azonban ha álmaink cégénél nem saját alkalmazottként, hanem kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatnának minket, jellemzően elbizonytalanodunk. Pedig a kölcsönzött jogviszony nem jár semmilyen hátránnyal ránk nézve – ha ismerjük az így létesített munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, valamint körültekintően járunk el mind az álláskeresés, mind a szerződés folyamatánál, nem érhetnek minket kellemetlen meglepetések. Dr. Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet és a kommunikációs és jogi igazgatója, munkajogi szakjogász mai cikkünkben beavat minket a kölcsönzött munkaviszony rejtelmeibe, hogy eloszlassa az esetleges kételyeinket, félelmeinket.

Mi fán terem a munkaerő-kölcsönzés?

Az első és lényegében egyetlen mérvadó különbség az állományi és a kölcsönzött foglalkoztatás között az, hogy míg az előbbinél a munkáltatónk egyben a tényleges munkaadónk, foglalkoztatónk is, addig az utóbbi esetben a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó cég gyakorolja, amely nem azonos azzal a vállalattal, amelynél dolgozni fogunk. „Tehát a kölcsönbeadó cég, ahogy arra a neve is találóan utal, kölcsönadja a saját munkavállalóját annak a cégnek, amelynél igény mutatkozik a munkaerőre” – magyarázza a szakértő.  De vajon miért van létjogosultsága ennek a foglalkoztatási formának, és jellemzően mely szakmai területeken találkozhatunk vele? 

„A kölcsönzött munkaviszony minden olyan szektorban és pozícióban jó megoldás, ahol kiemelten magas a fluktuáció, és ahol állandó vagy időszakos jelleggel ingadozik a munkaerőigény, vagyis időről-időre több vagy épp kevesebb dolgozóra van szükség. Ez jellemző például a termelő-és gyártásiparban, a vendéglátásban, vagy a kereskedelemben. A tartós beilleszkedést, vagy magas szintű, csak az adott feladatkörre jellemző gyakorlatot igénylő munkakörökben azonban valószínűleg nem fogunk ezzel a foglalkoztatási formával találkozni – nincsenek például kölcsönzött olajfúró szakemberek –, illetve bizonyos munkaköröket a jogszabály is kizárhat, ezért nincsenek kölcsönzött NAV revizorok vagy katonák” – világít rá Balázs.

És hogy miért éri meg a cégeknek a kölcsönzött jogviszony?

A munkaerő-kölcsönzés alapvető előnyei közé tartozik a kölcsönző cég által kezelt, idő- és költséghatékony toborzási és kiválasztási folyamat, valamint a rugalmasság, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozói létszám úgy igazodjon az elvégzésre váró munka mennyiségéhez, hogy közben mi, dolgozók se járjunk rosszul, és ne maradjunk egyik napról a másikra munka és megélhetés nélkül. „Ha kölcsönzött munkavállalóként az aktuálisan nekünk munkát biztosító cégnél elfogynak a feladatok, és emiatt véget ér a munkavégzés, akkor szerencsés esetben akár már másnap folytathatjuk is a munkát egy másik munkaadónál” – mondja interjúalanyunk. Most pedig lássuk, mi mindent érdemes tudnunk, mielőtt aláírunk egy munkaerő-kölcsönzési foglalkoztatási szerződést. 

Ami jár, az jár

Balázs először is leszögezi: „A munkaerőkölcsönzésre vonatkozó európai uniós irányelv szerint, amelynek elveit a Munka Törvénykönyvébe is átültették, a kölcsönzött munkaviszony létrejöttétől kezdve nem érvényesülhet semmilyen juttatásbeli különbség egy saját állományban foglalkoztatott és egy kölcsönzött dolgozó között. A vonatkozó jogszabály pedig nemcsak tiltja, hanem a hatósági ellenőrzések során feltárt esetekben szigorúan bünteti is a javadalmazások ilyen alapú egyenlőtlenségét. Így, ha tudomásunkra jut, hogy a minket kölcsönvevő cég egy, a miénkkel megegyező munkakörben dolgozó munkatársunknak magasabb fizetést biztosít, élhetünk jogorvoslati igénnyel akár bírósági úton is, kölcsönzött munkavállalóként ugyanis nemcsak az állományi dolgozóknak járó alapbérre, de a különböző bérpótlékokra, cafeteriára és minden egyéb természetbeni juttatásra is ugyanúgy jogosultak vagyunk.”

Sokakban felmerül a szabadságok kezelésének kérdése is – a szakértő ebbe is betekintést nyújt. „A szabadságok esetén is ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mint a munkaadó cég által foglalkoztatott kollégáinkra, azzal a különbséggel, hogy a szabadságnapok kivételének időpontjáról a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő cég megegyezhet –  a gyakorlatban azonban a szabadságot leginkább a kölcsönbevevő adja ki, vagyis mi is a munkaadó cégnél minket irányító vezetőnkkel egyeztethetünk arról, mikor szeretnénk szabadságra menni. Az adott tárgyévre részarányosan nekünk járó szabadságot pedig ugyanúgy kötelesek nekünk teljese egészében kiadni, mint állományi munkaviszony esetén – a szabadság pénzbeli megváltása ebben az esetben is szigorúan tilos.”

Se vége – se hossza?

A munkaviszony időtartama és a megszüntetésének módja némileg különbözik az állományi foglalkoztatás során megszokottaktól. „Míg a saját állományban lévő munkavállalók felmondási ideje 30 nap, a kölcsönzött munkavállalók esetében ez 15 napra rövidül – és erre a 15 napra a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzés alól, hogy ezt az időszakot munkakereséssel – vagy amennyiben a kölcsönbeadó cég már gondoskodik a következő munkahelyünkről – pihenéssel tölthessük” – mondja interjúalanyunk. 

„Sokszor hallom azt a téves következtetést e szabály kapcsán, hogy ez hátrányos eltérés a munkavállalóra nézve. Azért téves ez a következtetés, mert az állományi munkaviszonyban a felmondási idő ugyan 30 nap, de annak a felét le kell dolgozni, tehát az időtartam amire a munkavállaló bért kap, de dolgoznia már nem kell, az úgynevezett felmentési idő, mindkét esetben 15 nap” – pontosít a szakértő.

Bár konkrét szabály nem írja elő, hogy a kölcsönzött munkavállalók csak határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztathatók, a gyakorlatban a munkák időszakossága miatt az esetek 80 százalékában határozott idejű szerződést kapunk, amely igény esetén hosszabbítható. „A teljes foglalkoztatási idő azonban nem haladhatja meg az 5 évet” – árulja el a szakértő.

Biztonságos, ellenőrzött keretek

De ha nincs ránk nézve hátrányos, lényegi különbség az állományi és a kölcsönzött foglalkoztatás között, miért tartunk mégis sokan a kölcsönzött munkaviszonytól? A jelenség a szakértő számára sem ismeretlen. „A munkaerő-kölcsönzés hírnevén az  adócsaló kölcsönző cégeknek köszönhetően valóban csorba esett már. Az elmúlt évtizedekben hallani lehetett bejelentési vagy kifizetési problémákról, ÁFA be nem fizetésről – csalókkal azonban sajnos az élet minden területén találkozhatunk. Fontos tudnunk viszont, hogy kölcsönzött munkaerőként is jogszabály védi a jogainkat, nem mellékesen pedig a munkaerő-kölcsönző cégeknek is érdeke, hogy korrekt munkaadó cégekkel működjenek együtt, és hosszú távon megtartsanak minket, hogy egy-egy munkaviszony lejártával újabb ügyfélnél folytathassuk a munkavégzést” – magyarázza Balázs, majd egy megnyugtató statisztikai adattal is segít eloszlatni a félelmeinket. 

„A szabályszerűen működő kölcsönzőcégek az utóbbi években elérték, hogy ne csak a kölcsönbeadó cégnek, hanem a kölcsönbevevő, munkát adó vállalatnak is legyen a NAV felé bejelentési kötelezettsége. Ez az egyik olyan szabály, ami segített abban, hogy a nem megbízható cégek eltűnjenek a munkaerőpiacról. 2017-től pedig a fordított ÁFA intézménye is a korrektül működő cégek malmára hajtotta a vizet. Jól mutatja a piaci átrendeződést és megtisztulást, hogy míg 2017-ben még 900 bejegyzett munkaerő-kölcsönző cég működött Magyarország-szerte, 2020-ra ez a szám kevesebb mint a felére, 380-ra csökkent.”

Így tehát ha olyan munkakörre pályázunk, ahol idény-jellegű a munkavégzés, vagy amelyben valamiért magas a fluktuáció, bátran éljünk a kölcsönzött jogviszonyban felajánlott munkalehetőségekkel. Ha megbizonyosodtunk róla, hogy minket foglalkoztatni kívánó munkaerő-kölcsönző cég hivatalosan bejegyzett munkáltatóként működik, nincs mitől tartanunk. Ne feledjük, a célja mind a kölcsönző, mind a foglalkoztató cégnek egy és ugyanaz: hogy mi, munkavállalók elégedettek legyünk! Amennyiben pedig még keressük a nekünk való pozíciót, frissítsük vagy egészítsük ki önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy személyre szabottan válogathassunk az álláslehetőségek között! Maradjunk mindig naprakészek, kérjünk  hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, álláskeresés, karrier, munkajog, munkaerő-kölcsönzés