Kirúghatják a magyar közszolgákat Romániában

„Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna” – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője, Daniel Oajdea jászvásári – akkor még demokrata liberális párti (PDL), azóta függetlenné vált - képviselő.

A politikus szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud, vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A tervezet szerint elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának. A képviselő még novemberben úgy nyilatkozott: feljelentés alapján vizsgálnák meg a bepanaszolt közalkalmazottak román nyelvtudását.

Eddig nem büntettek

Fekete Szabó András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, hogy hétfőn több tucat törvénytervezet „ment át hallgatólagosan”, vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátuson: az Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike. A frakcióvezető kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt biztosan nem fogad el a román parlament.

Romániában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait a közigazgatási törvény szabályozza. Ennek értelmében húszszázalékos lakosságarány felett bármely kisebbségnek joga van anyanyelvén intézni ügyeit az adott településen, de a törvény semmilyen büntetéssel nem sújtja azokat, akik megsértik ezt a jogot.

Szlovákiában pénzbüntetés van

A szlovák államnyelvtörvény értelmében 2500 euró a kiszabható pénzbírság felső határa, amelyet abban az esetben szabnak ki, ha az állami és önkormányzati szerveknél dolgozók nem közlik szlovákul is az információkat (idén enyhítették a törvényt: csak akkor büntetnek, ha a polgárok biztonságát, egészségét vagy a vagyonát veszélyeztető információt nem közlik két nyelven). Korábban az ügyintézésre érkező magánszemélyeket is megbüntették volna, ha nem szlovákul beszélnek. Ezt kivették a törvényből.

Azokon a településeken, ahol valamelyik nemzetiséghez tartozó lakosság lélekszáma eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzati üléseket az ő anyanyelvükön is megtarthatják. Bugár Béla, a Híd vezetője a Népszabadságnak kifejtette: félsiker született, mert a párt célja az államnyelvtörvény, vagy legalább az összes pénzbeli szankció eltörlése volt.