A februári 2,7 százalékos bruttó bérnövekedés alacsonyabb volt a vártnál, a nettó bérek az adóváltozások miatt emelkedtek jelentősebben az egy évvel korábbihoz képest.

Mint a Profession.hu megírta: a vállalkozói szférában a bruttó keresetek éves növekedési üteme a januári 3 százalékról 1,2 százalékra, a nettó jövedelmeké 4,6-ról 2,7 százalékra lassult. A költségvetési intézményeknél - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - a januári 1,8 százalékról 3,8 százalékra, a nettó kereseteké 2,8 százalékról 4,8 százalékra gyorsult.

Elmaradt a várakozástól

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint elmaradt a várakozásoktól a februári 2,7 százalékos bruttó bérnövekedés. A nettó bérek 4 százalékos növekedése a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezett - tette hozzá.

A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt, mint egy éve - mutatott rá Suppan Gergely. A költségvetési szférában 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 3,8 százalékos volt a bérnövekedés.

Felhívta a figyelmet arra is: a közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya.

Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a szuperbruttó kivezetése miatt. Az elemző megjegyezte, hogy több ágazatban még nincsenek meg az idei bérmegállapodások, azok megkötését követően a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Suppan Gergely az idén összességében 3,5 százalékos bruttó és csaknem 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot.

A Takarékbank elemzője szerint a versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására.

Nem igazán lehet a belső kereslet élénkülésére számítani

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén hangsúlyozta, hogy elmaradt a várakozásoktól a bruttó bérek növekedésének üteme februárban. Az adatok szerint nem nagyon van bérkiáramlás a nemzetgazdaságban - fogalmazott. A versenyszférában csak minimális mértékben, 1,2 százalékkal nőttek a bruttó keresetek. Ez szerinte arra utal, hogy a növekedési kilátásokat nem látják túl pozitívan a vállalkozások, így nem mernek bért emelni - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez inflációs szempontból kedvező lehet, megerősíti, hogy keresleti inflációs nyomásra nem kell ebben az évben számítani.

Árnyalhatja az összképet az is, hogy az adóváltozások eredményeképpen a nettó bérek növekedése magasabb volt a bruttó bérekénél, mind nemzetgazdasági szinten, mind a versenyszférában - mondta az Erste elemzője.

Nyeste Orsolya hangsúlyozta azt is: bár nemzetgazdasági szinten emelkedtek a reálbérek, a versenyszférában lényegében stagnálás volt, miután itt csak 2,7 százalékkal nőttek a nettó keresetek, gyakorlatilag az inflációval megegyezően.

Az adatok alapján a belső kereslet élénkülésére nem igazán lehet az idén sem számítani. Ez megerősíti azokat a várakozásokat, amelyek szerint a GDP növekedésének összetevői közül a belső fogyasztás idén sem fog túl jól teljesíteni - mondta Nyeste Orsolya.

Szemlézte: Durbák Ildikó