Kevesebb fiatal menne szakmunkásnak

Hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széleskörű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, valamint nem jellemző az élethosszig tartó tanulás. A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján.

SZAKMUNKÁSOK 2500-NÁL IS TÖBB ÁLLÁS KÖZÜL VÁLOGATHATNAK.

Az MKIK elnöke szerint a magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek. Úgy értékelte, hogy óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja.

A konferencián Parragh László felhívta a figyelmet a középfokú képzésben a gimnáziumok jelentős elszívó hatására, aminek eredményeként egyre kevesebben jelentkeznek a szakképzőkbe.

A kapacitástöbbletet érzékelteti, hogy a 2016/2017-es tanévben a felvételkor meghirdetett helyek száma a duplája a felvettek létszámának. Ebben a tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 22 százaléka szakközépiskolába, 35 százaléka szakgimnáziumba, 40 százaléka gimnáziumba jelentkezett.

Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése. A reálgazdaság igénye, hogy a középfokú és a felsőfokú szakképzés közötti most még meglévő merev határ megszűnjön - tette hozzá.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a munka tiszteletét emelte ki, hangsúlyozta, aki dolgozik, azt tisztelni kell, és szerinte az ország jövője alapvetően azon is múlik, milyen szakképzést valósít meg. Problémának nevezte az erős oktatási lobbit, amely azt eredményezte, hogy Magyarországon több a kinevezett egyetemi tanár, mint Németországban. Szerinte a többletkapacitás csökkentésével növelni lehetne teljesítményhez kötötten a fizetéseket a felszabaduló forrásból, ami az oktatás színvonalára is kedvező hatással lenne.

Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója az informatikai forradalomról beszélve a digitális ismeretek elsajátításának fontosságát emelte ki.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke arra hívta fel a figyelmet, kevés az információ van a szakképzés átalakításának munkavállalói hatásáról, keveset lehet tudni arról, hogy az új rendszerben hogyan alakul a foglalkoztatás. Szerinte a tankötelezettség 16 évre csökkentésével a tanulók egy része kikerül az oktatási rendszerből.

Nehéz a munkaerőt úgy tervezni, ha évente változik a felvehető tanulók száma, a közismereti tantárgyak csökkentése pedig létszámfelesleget eredményez. A szakképzés átalakításával a foglalkoztatásban nagy a bizonytalanság, nem jellemző a kiszámíthatóság, tervezhetőség – hívta fel a figyelmet Galló Istvánné.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: szakképzés, szakmunka, oktatás, duális