Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatottság-mérőjének az a célja, hogy szemléltesse a foglalkoztatottság aktuális állását – közölte a szaktárca a Profession.hu-val. A foglalkoztatottság-mérő adatai havonta frissülnek, a rendszer a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerő-felmérésének adatait használja. Ezeket nemzetközi sztenderdek alapján számítják Magyarországon is. A honlapon mindig három hónap eredményeit közlik. Az adatsorokból a 15-74 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási adatokat használják, összehasonlítva az egy évvel korábbi hasonló adattal.

Tovább tart az álláskeresés

A legfrissebb – 2011. március-május közötti időszak – adataiból kiderült: 11 százalékra mérséklődött a hazai munkanélküliségi ráta, 0,4 százalékpontos javulást mutatva a február-áprilisi értékhez képest. A foglalkoztatottak létszáma 3 millió 786 ezer fő volt, 29 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, a munkanélküliek száma pedig 17 ezerrel csökkent. A férfiak munkanélküliségi rátája az elmúlt egy év alatt 0,7 százalékponttal 11,2 százalékra csökkent, a nőké lényegében változatlan, 10,7 százalékos.

A legfiatalabbak, azaz a15–24 évesekre számított munkanélküliségi ráta viszont igen magas volt: 25 százalékos. Fontos azonban megemlíteni, hogy ez a ráta is alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett „legjobb munkavállalási korúak” közül is többen dolgoztak, mint 2010. március-májusban. A munkanélküliek fele több mint egy éve nem tud elhelyezkedni, az álláskeresés átlagos ideje 18,5 hónap – ez egy hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

 Foglalkoztatottság-mérő  

Nem vártak ekkora javulást

A változás iránya nem, mértéke azonban mindenképpen meglepetésnek tekinthető, hiszen a piac csupán fele ekkora javulást várt – mondta Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. A csökkenő munkanélküliségi rátával párhuzamosan javult a lakosság gazdasági aktivitása is, azaz a március-májusi időszakban a népesség mintegy 55,4 százaléka dolgozott vagy épp állást keresett.

Az elemző szerint a munkaerőpiac két hónapja tartó fellendülése elsősorban szezonális tényezőkre vezethető vissza. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legutóbbi gyorsjelentéseiből az derült ki, hogy a legtöbb új, államilag nem támogatott munkahely áprilisban és májusban is a szezonálisan érzékeny gazdasági ágazatokban – az építőiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és italgyártás, valamint szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén – létesült.

A kedvező munkaerő-piaci trendváltás oka az elemző szerint a fent említett szezonális ágazatok „beindulása”, illetve a közmunkaprogramok felfutása. Az NFSZ jelentéséből kiderül: éves viszonylatban ugyan bővült a munkalehetőségek száma, azonban az új bejelentett álláshelyek döntő többsége valamilyen államilag támogatott foglalkoztatási formához köthető. A nem támogatott állások száma az elmúlt hónapban alacsonyabb volt, mint 2010 májusában.

A statisztikákat a közeljövőben a nemrég nyilvánosságra hozott Magyar Munka Terv mozgathatja leginkább: ugyanis a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata növelheti a munkanélküliségi és az aktivitási rátát is. A közmunkaprogramok további bővítése viszont csökkentheti középtávon a munkanélküliséget – vélekedett Orosz Dániel.