Íme Magyarország legkeresettebb szakmái

Azoknál a cégeknél, ahol egységes elvek alapján döntenek a bérekről, a válaszadók 61 százaléka tervez 2013-ban emelést, de az átlagos emelés 4 százalékos mértéke elmarad az infláció várható szintjétől, azaz reálértékben csökkenésre van kilátás - ismertette Dara Péter, a Devise ügyvezetője Simconsulttal közösen, 386 munkáltató megkérdezésével elkészített bérfelmérés eredményeit.

Néhány cég csökkenti a vezetők bérét

Azoknál a társaságoknál, ahol munkaköri szintenként döntenek a bérezésről, nagyjából fele-fele arányban vannak a tartást és az emelést tervezők - írja a Napi Gazdaság. Ahol emelnének, ott átlagosan 4-5 százalék várható: a legkisebb a mérték az ügyviteli dolgozók esetében, a legnagyobb pedig a felsővezetőknél. Érdekes, hogy a felsővezetők esetében a válaszadók 6 százaléka tervez bércsökkentést, miközben az ügyviteli alkalmazottakat ez nem fenyegeti.

Ami a cafetéria-terveket illeti, a válaszadók 47 százaléka a 2013-as rendszer kidolgozásával még a kormányzati tervek véglegesítésére vár, 29 százalék pedig nem tervez változtatást. Fata László cafetéria-szakértő egy két hete elkészült, 291 munkáltató megkérdezésével levezényelt felmérés eredményét ismertetve elmondta: a válaszadóknál alkalmazásban lévő 60 400 munkavállalónál 30 százalékos közteher mellett 22 ezren kapnak béren kívüli juttatást, ami 50 százalékos terhelésnél az egyhetedére esne vissza.

Ha a most ismert kormányzati tervek szerint valóban majdnem minden 51,17 százalékkal adózik majd, lényegében bármi adható majd cafetériaként - fogalmazott Fata László. A szakember személyes véleménye szerint az 51 százalék feletti közteher - az adminisztrációt is figyelembe véve - sok munkáltatót arra ösztönözhet, hogy bérré alakítsa a cafetériát, ám azon vállalkozásoknál, ahol a versenytársaktól való megkülönböztetés, a tehetségek átcsábítása is fontos, ,,el lehet engedni a fantáziát" és egyedivé, vonzóvá lehet alakítani a cafetéria-rendszert.

A legkeresettebb állások

A Java-szofterfejlesztők és a minőségügyi mérnökök a legkapósabbak a munkaerőpiacon. A nagy állásportálok kínálata alapján a gyártás, mérnöki, műszaki állások terén van a legtöbb nyitott pozíció, a meghirdetett állások mintegy harmadát adják - derült ki Kovács András, a Grafton szakértőjének előadásából.

A második helyen az IT-, telekom munkakörök állnak, majd a pénzügy/számvitel, a kereskedelem és értékesítés, valamint az ügyfélszolgálati pozíciók jönnek. Ami a nem szellemi munkaköröket illeti, az operátori állások is toplistásak még. A szakember hozzátette: az értékesítési pozíciókon belül főként eladókat keresnek a munkaadók, betöltésre váró értékesítési vezetői állás kevés van.

A legmagasabb fizetések

Egy junior minőségügyi mérnök bruttó 220-300 ezer forintot, egy tapasztalt 350-500 ezer, egy vezető pedig 600 ezer és 1,5 millió forint között kereshet. A folyamatmérnökök bruttó bére juniorként 220-300 ezer, tapasztalattal 320-450 ezer, vezetőként 450-550 ezer forint.

A projektmérnökök vezetőként akár havi bruttó 900 ezer forintot is kereshetnek, juniorként maximum 300 ezer, tapasztalattal pedig félmilliót - derült ki a Grafton adataiból. Kovács András hangsúlyozta: a mérnökök esetében a német és/vagy angol nyelvtudással rendelkezők a legkapósabbak.

A számviteli pozíciókban a mérnök és főleg az IT-állásokhoz képest szerényebb a javadalmazás. Egy junior könyvelő vagy kontroller havi bruttó 250-300, egy tapasztalt kontroller 350-450, egy főkönyvelő vagy szenior könyvelő 450-650, egy több nyelvet beszélő ügyfélszolgálati munkatárs 260-300 ezer forintos fizetésre számíthat.

A Grafton szakértője aláhúzta: régiós összehasonlításban a szolgáltató központok Varsóban adják a legjobb fizetést, mintegy havi bruttó 1500 eurót, ehhez képest Kolozsváron fele akkora bért kínálnak, így nem is csoda, hogy mind több cég települ Romániába.

Magyarország ebből a szempontból nagyjából Csehországgal és Szlovákiával van pariban, míg a bérekre rakódó munkáltatói járulékokat tekintve a hazai 28,5 százalékos terhelés kisebb a cseh 34,56 és a szlovák 35,2 százaléknál. A jelek szerint a magasabb lengyel béreket részben az ottani, 22 százalékos munkáltatói járulékteher is támogatja, míg Romániában az alacsonyabb bérszínvonal is elviseli a magyarországihoz hasonló 28,5 százalékos terhelést.