Így ünnepeljük a munkát

Akik az idén egy hagyományos "munkás-majálison" vennének részt, azokat koncerttel, színházi előadással, meglepetésekkel várja három szakszervezeti konföderáció - az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Felvonulást és nagygyűlést is tartanak, délelőtt 9 órától várják a résztvevőket a Városligeti fasorba.

Májusi 12 pont

A három szövetség megfogalmazta a Májusi 12 pontot. Az érdekképviseletek szerint Magyarország kormánya ma nem a munkahelyek megőrzéséért harcol, hanem a munkavállalók ellen, és a döntéseik nem segítik a bérből és fizetésből élőket, sokkal inkább azok alkalmazóit. "A legrosszabb munkáltató pedig maga az állam, amely nem becsüli saját dolgozóit" - áll a kiáltványukban.

A munka szabadságát, új Munka törvénykönyvét követelnek, és valódi párbeszédet a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között. "Egy kormány se tehesse meg, hogy legitim érdekképviseleteket kizárjon a konzultációkból. Elég a színlelt tárgyalásokból!" - írják a dokumentumban. Követelik a korlátozás nélküli sztrájkjogot, a közszolgálatban dolgozók megbecsülését, az egykulcsos adórendszer újbóli bevezetését, a támogatások tervezhetővé és átláthatóvá tételét, illetve azt, hogy az intézmények vezetésébe olyan szakemberek kerüljenek, akiket a szakma támogat.

Ifjúsági garanciát, piacképes szakképzést, nyitott oktatást szeretnének, illetve azt, hogy az állam adjon tanulási és elhelyezkedési ajánlatot a 25 év alatti munkanélkülieknek. A 12 pontban kitértek arra is, hogy tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszert hozzanak létre a döntéshozók. A munkavállalói érdekképviseletek azt akarják, hogy a szakszervezeteket ne állítsa szolgálatába a kormányzati vagy a pártpolitika. Az utolsó pontban pedig azokat szólítják meg, akik egyetértenek a céljaikkal: várják őket a soraikba.

Másfél évszázada a jogokért küzdenek

A május elsejei munkaszüneti napon a Beatrice által is megénekelt 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás elvének bevezetéséért vívott küzdelmet ünneplik világszerte. A szervezett munkások - azaz a későbbi szakszervezetek - első sikeres megmozdulása 1857-ben, Ausztráliában volt: a melbourne-i építőmunkások sztrájkkal kiharcolták a nyolcórás munkaidőt.

Csaknem harminc évvel később, 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek - szintén a 8 órás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, és négy munkás is életét vesztette.

Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 1904-ben pedig egy nemzetközi felhívást adtak ki, melyben munkabeszüntetésre buzdították világszerte az embereket.

A mozgalmak hatására egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A hagyományos munkásünnep lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, sok országban munkaszüneti nappá vált.

Katolikus és pogány ünnep is

A katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét május 1-jén ünneplik. Tudatosan ezt a napot választotta az egyház, a "munkás szent" ünnepével a kommunizmus ellen vette fel a harcot.

Józsefet, Jézus nevelőapját védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, de ő óvja az ifjú házasokat, a családokat, az árvákat és a haldoklókat is. A XX. században a munkások patrónusa lett - hiszen a Biblia szerint ács volt, két kezének munkájából élő ember.

A néphagyomány szerint május elsején célszerű belevágni nagy vállalkozásokba, amelyek így sikeresek lesznek.

Az ősidőkben, a pogány kultúrákban május elején természet megújulását ünnepelték. Erre a napra estek egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő "napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. Nagy-Britanniában és Írországban a mai napig a "májusünnepen" nem a munkásokat, hanem a tavaszt ünneplik. Érdekesség, hogy a két országban, ha az ünnep épp hétvégére esik, akkor a következő munkanapra helyezik át.

Egyébként az Európai Unió országai közül csak négyben nem a munkát ünneplik május elsején. Dániában és Hollandiában pedig nincs munkaszüneti nap május első napján (a hollandoknál április 30-án nem kell dolgozni, ekkor tartják ugyanis a királynő születésnapját).

Készítette: Durbák Ildikó