Így teremtenének munkahelyeket

Egész Európában az az elkövetkező időszak fő kérdése, hogy miképpen lehet az alacsony költségvetési hiánycélok betartása mellett élénkíteni a gazdaságot, és újabb munkahelyeket létrehozni. A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása – vélekedik a Policy Agenda a legfrissebb elemzésében. A most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálták meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Magyarország a régió országai közül sok tekintetben a legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkezik. A jelenlegi gazdasági környezet csak azt teszi lehetővé, hogy idén mérsékelni lehessen a gazdasági visszaesést. A következő években sem várható gazdasági kiugrás, ám a közvetlen versenytársaink tartósan elénk kerülnek – állapította meg a kutatóintézet. Ebben a helyzetben valamilyen állami ösztönzőkkel megerősített gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési programra van szükség. Ennek sikere attól is függ, hogy a befektetett forintok milyen gyorsan jelennek meg adóbevételek formájában, amellyel tartósan erősíthetik a gazdaságot.

Miről is szól a nemzeti konzultáció?

Bár a nemzeti konzultáció elvileg a munkahelyteremtésről, a gazdaságról szól, ám a 16 kérdés közül tíznek alig van köze a gazdaság fejlesztéséhez, inkább az embereknek szóló üzenetek.

Kiolvasható a kormány azon szándéka, hogy keresi az ösztönzőket, hogy minél több idős, nyugdíjkort elért ember maradhasson a munka világában. Ezt például teljes adó- és járulékmentes foglalkoztatási lehetőséggel ösztönözné. Nagy kérdés, hogy egy ilyen lépés milyen hatással járhatna a meglévő munkahelyeket illetően. A Policy Agenda szerint elképzelhető, hogy egyes ágazatokban, akár kvótaszerűen bevezessenek egy ilyen rendszert, de általános kiterjesztése a jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetben tovább nehezítheti a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.

Azok a kérdések eléggé homályosak, amelyek arra vonatkoznak, hogy kell-e támogatni a kisgyermekes nők munkába állását, a fiatalok elhelyezkedését, a szociális szövetkezetek működését, illetve legyen-e lehetőség a cafetéria készpénzben történő kifizetésére. Arról is megkérdezik az embereket, hogy a gyermekes családok vehessék-e igénybe a szociálpolitikai (szocpol) támogatást új autó vásárlásához. A kabinet ismét felveti a szokásos témáit is: a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a devizahitelesek további megsegítését, illetve a luxuscikkek utáni emelt áfakulcs, valamint a létfenntartáshoz szükséges termékek alacsonyabb forgalmi adójának bevezetését.

Államosítások jöhetnek

A nemzeti konzultáció kérdései közül mindössze négy vonatkozik a kis- és középvállalkozói (kkv) rétegre. A 20 fő alatti vállalkozásokra egyfajta átalányadózást vezetne be a kormány, adókedvezményeket adna új munkahelyek létrehozására, és a hátrányos helyzetű térségekben kedvezményekkel segítené új munkáltatók megtelepülését, és úgynevezett „szabadvállalkozási zónákat” hoznának létre itt.

A kérdésekből látható az az egyértelmű szándék, amely szerint további minimálbéremelésre készül a kabinet. Ennek a hatása rövid időn belül megjelenik a bérszínvonalban, sőt a foglalkoztatottak számában is, ám egyúttal rontja a vállalkozások gazdálkodását és versenypozícióit. A minimálbér emelését boncolgató kérdés így tehát inkább negatívan érinti a vállalkozásokat – írja a Policy Agenda.

A kormány újabb hadüzenetet küldött a „nagyoknak”. A kérdések közül hat érinti a nagyvállalatokat, és alig van, amelyik pozitív értelemben viszonyulna hozzájuk. Az egyik például a banki, távközlési, biztosítási piacot és az közszolgáltatást végzők különadóinak hosszú távú fenntartására vonatkozik. Ez egyben elemi költségvetési érdek is: elképzelhetetlen, hogy a több száz milliárd forintnyi befolyó adóról lemondana a kormány.

A kérdőív ismét élesen szembemegy például német befektetők érdekeivel. A közszolgáltatások területén pedig akár úgy is értelmezhetőek a kormányzati szándékok, hogy a víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés stb. szolgáltatások államosítására is sor kerülhet. A választók így reménykedhetnek a csökkenő havi számlákban, ugyanakkor a befektetési környezet újabb bizonytalansága miatt ez könnyen a visszafelé sülhet el – elemzi a kérdéseket a kutatóintézet.

Augusztus 20-ig várják vissza a kérdőíveket

A kérdőíveket az állampolgároknak már kipostázták, és augusztus 20-áig lehet visszaküldeni – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel. Elmondta: összesen 8,2 millió embernek postáznak kérdőívet, a konzultáció költsége pedig személyenként 105 forint. (Tehát 861 millió forintba kerül.)

Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból. Orbán Viktor kormányfő ezzel kapcsolatban az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában elmondta: „az elmúlt húsz évben – nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is – egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is”. Hangsúlyozta: „ezen túl vagyunk”, ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy „a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk” pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket.

Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) úgy véli, hogy ez a konzultáció „egyoldalú, felesleges és hamis”. A lapunknak eljuttatott közleményükben azt írják: „a kormány saját álláspontján kívül mást úgysem vesz figyelembe és igazán nem is kíváncsi az emberek véleményére. A valós társadalmi párbeszédnek lenne egyedül értelme”. Az ASZSZ azt javasolja, hogy az emberek a leveleket adják le – összegyűjtve vagy egyenként – Budapesten, a szakszervezet székházában, az érdekképviselet pedig megpróbálja ezeket újrahasznosítani.