Így növelnék a jó munkások számát
Több szakmunkásra van szükség, mint amennyit a képzési rendszer kibocsát - véli a szakállamtitkár.
Ki kellene tolni vagy meg kellene szüntetni az iskolarendszerű szakképzés 21-éves korhatárát, hogy érettségi után minél többen tudjanak részt venni benne, ugyanis több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi képzési rendszer kibocsát - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a Fejér Megyei Kormányhivatal pályaválasztási kiállításán.
A Fejér megyei állások itt találhatók.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakiskolai képzés helyzetét romló demográfiai mutatók, előnytelen képzési struktúra, illetve bizonytalan szakmai tudás jellemzi, amely miatt egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya is. A magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges a jól képzett, megfelelő számú munkaerő és a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozása - hívta fel a figyelmet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett VII. SzakmaSztár Fesztivál egyik versenyzője. Erről bővebben itt olvashatnak! (Fotó: szakmasztrar.hu)
A szakiskolai rendszer átalakításának célja a szakképzés vonzerejének növelése, a kétkezi munka becsületének helyreállítása - mondta a politikus. Szerinte ennek egyik eszköze lehet, ha továbbtanulási lehetőséget biztosítanak a szakképzésben résztvevők számára.
1990-ben 174 ezren végeztek középfokon, tavaly 120 ezren. Az 50 ezres csökkenés szinte kizárólag a szakiskolába belépő tanulóknál jelentkezik, miközben az ipar és a munkaerőpiac az ilyen végzettségűeket egyre inkább keresi.
A Profession.hu-n közel 1000 szakmunkát kínálnak.
Úgy vélte, minden törekvés hiábavaló, ha funkcionális analfabéták kerülnek ki az alapfokú oktatásból, mert velük nem lehet a szakiskolai képzést megreformálni. Ezért fontos, hogy az alapfokú oktatásból úgy jöjjenek ki a fiatalok, hogy az elégséges bizonyítvány mögött is legyen tudás és tartalom - mondta.
Czomba Sándor kiemelte: a duális képzés az egyik kiút, amelynek megerősítésekor sokkal jobban be kell vonni a cégeket a gyakorlati képzésbe, mert mindössze 3 százalékuk vesz részt benne jelenleg. Hozzátette: ahol nincs meg a megfelelő gyakorlati képzés lehetősége az iskolák környékén működő cégeknél, csak ott marad meg az iskolai gyakorlati képzőhely. Biztosítani szeretnék a szakképzési karrierutakat is, vagyis a szakmunkásoknak lehetőséget adnának a felsőfokú vagy technikusi tanulmányokra.
Ilyen technikusi állásokat hirdetnek a munkaadók.
A magyar munkaerőpiacon "egyszerre van jelen Görögország és Németország is", Győrben, Székesfehérváron, vagy a nyugati határszélen alacsony, vagy megszűnt a munkanélküliség, miközben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ettől az ideális állapottól igen messze van - mondta az államtitkár. Az ottani városok is nehezen tudnak 10 százalék alatti rátát felmutatni, a kistelepüléseken azonban ez elérheti a 20-30 százalékot is. Rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségűek számára sokkal zártabb a piac, a jelenleg regisztrált mintegy 400 ezer álláskereső közül 260 ezernek nincs szakképzettsége.
Emlékeztetett arra, hogy egyre inkább hiányzik a modern termelésbe bevonható és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló. Sem minőségben, sem mennyiségben nem áll rendelkezésre a versenyszférában azonnal alkalmazható munkaerő - jegyezte meg.
Önnek ajánljuk!
Szemlézte: Durbák Ildikó
Címkék: szakképzés, munka, pályakezdő, szakma, tanulás, oktatás, hiányszakma
