Így kerülhetik el a csaló munkaerő-kölcsönzőket a cégek
Nem lehet csak úgy csalni a kölcsönzött munkaerővel - hívta fel a figyelmet a szakember.
Elkerülhető, hogy bűnszervezetben elkövetett csalás áldozatává váljanak a munkaerő-kölcsönző vállalatok, illetve maguk a kölcsönzött munkások is - mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.
Büntetőjogi és pénzügyi felelősséggel tartoznak azok a HR- vagy cégvezetők, akik a nyilvánvalóan piaci ár alatt foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt - hívta fel a figyelmet. Legutóbb Heves megyében buktak meg olyan cégek, amelyekről kiderült, hogy a bérbe adott munkaerő után nem fizettek adót és járulékot.
A cégek vezetői ellen büntetőeljárás folyik, de vizsgálják a bérbe vevők felelősségét is, miután ha tudtak arról, hogy a hozzájuk kiközvetített munkaerő után a szállító cég nem fizeti meg a járulékot és az adót, akkor azzal ők is bűncselekményt követnek el.
Ugyanakkor az sem védi a bérbe vevőt, hogy nem tudott erről, hiszen a törvények értelmében a végén a pénzügyi felelősség az övé, és a bérbe vett munkavállalók után be nem fizetett adót és járulékokat neki kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy duplán kockáztat az a cég, amelyik törvénytelenül működő munkaerő-közvetítővel dolgozik - tette hozzá a Napi Gazdaságnak Csaposs.
A Heves megyei nyomozásban felmerült adatok arra utalnak, hogy a munkaerő-kölcsönzés intézményével visszaélő elkövetők éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezetet működtettek, szolgáltatásaikat - a munkáltatói terhek megtakarításának reményében - százas nagyságrendben vették igénybe különböző cégek.
Önnek ajánljuk!
Ez a munkaerő-kölcsönzéssel érintett mintegy 10 ezer munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta. A nyomozás során 23 személyt vettek őrizetbe, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratot, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénzt, illetve ingóságot, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyvert és lőszert is lefoglaltak.
Csaposs Noémi szerint ezeket a visszaéléseket a munkaerő-kölcsönzők és a kölcsönzöttek is elkerülhetik. A legegyszerűbben úgy, ha a munkavállaló maga is ellenőrzi a foglalkoztató nyilvántartási számát az illetékes munkaügyi központban.
Számos kölcsönzött munkás csak a TB-ellátás igénybevételekor szembesül azzal, hogy nem volt bejelentve, ekkor a munkaügyi felügyelőség visszamenőleg is eljárhat az ügyben.
