Tavaly mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az intézményben tartott, a délkelet-európai országok migrációjával foglalkozó kétnapos konferencia kapcsán.

A magyarok harmada Németországban, ötöde az Egyesült Királyságban, 13 százalék pedig Ausztriában telepedett le. Számos új célországban is (Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés.

A közleményben a KSH emlékeztetett arra, hogy a 2011-es népszámlálás szerint akkor 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön, további 70 059 pedig egy évnél rövidebb ideig. Ez a szám azonban csak "a külföldön élők minimum létszámának tekinthető" - fogalmaztak.

Nincs pontos adat az elvándoroltak nemére, életkor szerinti összetételére, iskolai végzettségére, elvándorlási motivációjára, külföldön szerzett tapasztalataira és hazaköltözési szándékaira vonatkozóan - hívták fel a figyelmet.

Ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni a 8 délkelet-európai ország összefogásával megvalósuló SEEMIG-projekt kísérleti jellegű elvándorló-kutatása, amely statisztikai hivatalok, kutatóintézetek, önkormányzatok részvételével kísérli meg feltárni a térség migrációs trendjeit.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az első körben a KSH csaknem 50 ezer 15-74 éves ember országosan reprezentatív munkaerő-felvételi mintáját felhasználva mérték fel az elvándoroltak számát. A második adatfelvételnél közvetlenül a külföldön élőktől gyűjtenek majd adatot e-mailes és telefonos kérdőív segítségével külföldre költözésük okáról, a külföldön szerzett tapasztalataikról és hazatérési szándékukról.

A KSH hangsúlyozta, a felmérés sikeréhez az szükséges, hogy azok a külföldön élők, akikhez hozzátartozóik elérhetőséget adtak meg, készek legyenek válaszolni a vizsgálati kérdésekre, illetve azokból a háztartásokból, ahol a kérdezők úgynevezett SEEMIG válaszadói kártyát hagytak, a kártyák eljussanak a külföldön élőkhöz, és ők regisztráljanak a megadott kutatási honlapon.

A közleményben olvasható, hogy a Világbank adatai szerint 2010-ben a délkelet-európai országok állampolgárai közül több mint 17 millió élt hazáján kívül.

A viszonylag alacsony termékenységű térség egyre nagyobb mértékben függ a bevándorlók által hazautalt pénzösszegektől. Albánia és Moldova estében a bruttó hazai termék több mint tíz százalékára tehető a vándorlók által hazaküldött pénz. Ugyanakkor számos európai ország elöregedő társadalma támaszkodik a bevándorló munkavállalókra - mutattak rá.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, elvándorlás