Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az elmúlt években sokak látókörébe kerültek be az informatikai, programozási tudást igénylő pozíciók. Ez nem csak az emelkedő béreknek köszönhető, hanem annak is, hogy a meghirdetett fejlesztői állások száma alapján egyre több ilyen szakemberre van szükség. Sokan elgondolkoznak azon, hogy maguk is megtanuljanak valamilyen programozási nyelvet, és így kezdjenek új fejezetet a karrierjükben. Hogyan válasszuk ki, hogy melyik irányba induljunk?

A programozó képzéseket kínáló Green Fox Academy technológiai igazgatója (CTO), Szél Péter válaszolt néhány, az eligazodást segítő kérdésünkre.

A cél meghatározza a programozási nyelvet?

Sokan azért határozzák el, hogy programozni tanulnak, mert valamilyen konkrét cél tűznek ki maguk elé: például szeretnének egy látványos weboldalt készíteni, vagy kíváncsiak arra, hogy hogyan áll össze egy videójáték, esetleg hogyan lehet vezérelni, programozni egy ipari robotot (PLC).

Azt gondolhatnánk, hogy ez a cél befolyásolja azt, hogy pontosan milyen programozási nyelvet tanulunk, ami Péter szerint természetesen valóban meghatározó tényező lehet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: “Vannak általános célú programozási nyelvek, amelyeket széles körben lehet használni web, mobil- és asztali alkalmazások fejlesztéséhez, ilyen például a Java, JavaScript, C# (ejtsd: szí-sárp)és a Python is. Emellett vannak speciális célú programozási nyelvek, amelyek egy adott cél (pl. adatbázisok programozása) vagy eszköz programozására használhatóak, mint például a már említett ipari gépek.”

Péter ugyanakkor azt is hozzátette, hogy aki programozói képzés nehézsége nem feltétlen a választott nyelvtől függ: “Egy-egy programozási nyelv alapjait megtanulni néhány hét, legfeljebb egy-két hónapnyi időbe telik. Viszont ezután következik az igazán érdekes része a tanulásnak: meg kell tanulni egy adott területre jellemző technológiát. Például a Java programozási nyelv segítségével lehet webes, mobil, desktop alkalmazásokat vagy akár játékokat is fejleszteni, de ezekhez mind külön-külön technológiákat és mintákat kell megtanulni, és ez lesz a tanulási folyamat hosszabb és nehezebb része. Egy játék fejlesztéséhez például ki kell ismerni egy úgynevezett videójáték-motor működését, a front-end fejlesztőknek pedig meg kell majd tanulni egy front-end keretrendszer, mint például a React vagy az Angular sajátosságait.”

A legtöbb programozói nyelvvel gyorsan eljuthatunk a kezdő szintre

Az előző gondolatból következik az is, hogy újonc szinten nincs jelentős különbség az egyes nyelvek nehézsége között, így Péter szerint nyugodtan kezdhetjük a tanulást valamelyik valódi programozási nyelvvel, mint például a már említett Java vagy JavaScript. “Az alapvető logikai építőkövek minden programozási nyelvben azonosak, sokszor csak abban van különbség, hogy milyen sorrendben írjuk az egyes szavakat, vagy másik karaktert használ egy-egy célra (pl. kapcsos zárójel helyett kettőspont). Természetesen van különbség az egyes programozási nyelvek komplexitása között, de ezek többnyire haladó szinten jelentkeznek. Minél jobban elmélyed valaki egy adott technológiában, annál komplexebb megoldásokat talál.” Péter azt is elmondta, hogy a Green Foxnál is elérhető szuperintenzív képzésekkel 4-5 hónap is elegendő lehet ahhoz, hogy egy junior pozíció megszerzéséhez szükséges tudásra szert tegyünk, és kézzelfogható közelségbe kerüljön a karrierváltás.

Hosszútávon a bérszínvonalat sem feltétlen szabja meg a választásunk

A tanulási irány kiválasztásakor az is felmerülhet kérdésként, hogy a választott irány mennyire befolyásolja majd az elérhető munkabér szintjét. Ez mindig egy sok tényező eredményeként előálló helyzet, és Péter szerint általában nem a használt technológia a meghatározó a kérdésben. Inkább számít az, hogy milyen szektorban dolgozó cégnél helyezkedünk el, és annak milyen háttere van: „Egy pénzügyi területen működő multinacionális cégnél tipikusan magasabbak a fizetések, mint egy kisvállalkozásnál. Ugyanakkor én nem látok összefüggést a programozási nyelv komplexitása és munkaerőpiaci lehetőségek között. Inkább a kereslet és az elérhető szakemberek száma a meghatározó. Például egyre több cég használ ún. low-code platformokat a hatékonyság növelése érdekében, ami miatt egyre keresettebbek a platformspecifikus tudással rendelkező szakemberek. A másik oldalon a szakemberképzés még nem tudja kiszolgálni ezt a keresletet, ami felfelé nyomja a béreket.

Amire biztos szükségünk lesz: érdeklődés, folyamatos tanulás és angol nyelv

Nem csak a mindennapokban használt technikai eszközök, kütyük fejlődnek folyamatosan, hanem az ezeken futtatott szoftverek és így a fejlesztésükre használt programozói nyelvek is. Ez jellemzően akkor is így van, ha az adott programozási nyelv hosszabb ideje létezik (a PHP, a Java és a JavaScript is több mint 25 éve jelent meg). Ebben a szakmában tehát biztosak lehetünk abban, hogy a tanulásnak sosincs igazán vége: „Aki abbahagyja a fejlődést, az pár éven belül légüres térben találhatja magát. – erősítette meg Péter. – Az említett PHP is nagyon sokat fejlődött az elmúlt 5 évben, de ez minden technológiára igaz. Nem véletlen, hogy junior munkatársak esetén a cégek leginkább a gyors tanulási képességet és motivációt keresik a jelöltekben.”

Aki pedig érdeklődik egy programozási nyelv fejlődése iránt, és önállóan szeretné megismerni az új lehetőségeket, az hamar szembesül azzal, hogy ehhez elengedhetetlen az angol nyelv ismerete, legalább azon a szinten, hogy az írásos anyagokat értelmezni tudjuk: „A szakirodalom és dokumentáció csak angolul érhető el a legtöbb esetben, angol tudás nélkül nem lehet boldogulni szoftverfejlesztőként.”

Nem csak programozókat keresnek az informatikai cégek

Nem lehet kizárni, hogy valaki arra jut egy programozási nyelv tanulása kapcsán: nem látja át a logikai összefüggéseket, vagy csak egyszerűen rájön arra, hogy mégsem ez az, ami neki való. Ebben az esetben sem kell feltétlen lemondanunk arról, hogy IT területen helyezkedjünk el. A fejlesztők mellett ugyanis több más szakember is részt vesz egy informatikai projektben: a tervezésben többek között üzleti elemzők (Business Analyst) kerülnek bevonásra, a kivitelezésben projekt menedzserek segítik a munkát, a készülő alkalmazást pedig tesztelő munkatársak nézik át.

Péter emellett egy érdekes új programozói irányra is felhívta a figyelmet: „Jó választás lehet még az új no-code irányvonal is, ez a következő 5-10 évben előrejelzések szerint meghatározó szerephez fog jutni a szoftverfejlesztés területén. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag programozás, kódolás nélkül, egy vizuális szerkesztőfelületen keresztül, előre definiált komponensekből drag and drop módszerrel „pakolunk össze” alkalmazásokat. A népszerűségét az magyarázza, hogy segít a cégeknek megoldani az egyik legnagyobb problémájukat, amit a képzett IT szakemberek hiánya okoz.

Számos álláslehetőség közül választhatunk

Kétségtelen, hogy az informatikaiés IT üzemeltetésiszektorban az egyik legnagyobb a kereslet új munkatársakra. A Profession.hu megújult IT-hirdetései még átláthatóbban lettek: kiemelve tartalmazzák az elvárt technológiák, módszertanok és kínált eszközök listáját, így egy pillanat alatt eldönthetjük, nekünk való-e az adott állás.

Programozással, fejlesztéssel kapcsolatos állásajánlataink ide kattintva láthatók, a projekt menedzseri lehetőségeket pedig itt találjuk. A meghirdetett elemzői, támogatói pozíciók itt láthatók, ide kattintva pedig a szabad tesztelői állásokat nézhetjük át. Iratkozzunk fel állásértesítőre, így a később felkerülő új lehetőségekről is elsőként értesülünk!

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala