Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A válság mélypontját jelentő 2009 harmadik negyedévhez képest a tavalyi év azonos időszakában mintegy 70 ezerrel többen dolgoztak.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások létszáma 1,7 százalékkal nőtt 2011 első három negyedévében. Átlagosan 1,156 millióan dolgoztak fizikai, és 696 ezren szellemi munkakörben. Az előbbi csoportba tartozók létszáma így 1,6 százalékkal, az utóbbiaké 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – közölte a távirati iroda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elemezve.

Hol nőtt a foglalkoztatás?

A válság által leginkább érintett feldolgozóipari szervezetek létszámgyarapodása meghaladta a 4 százalékot, jelenleg mintegy 606 ezer embernek adnak ebben a szektorban munkát. Új ipari munkahelyek nagyobb számban a fémalapanyag és fémfeldolgozás (körülbelül 5800), a gép- és gépiberendezés-gyártás (csaknem 10 ezer) és a járműgyártás területén jöttek létre.

9,3 százalékos növekedés jellemezte az adminisztratív tevékenységet, 6,4 százalékkal többen dolgoztak az információ és kommunikáció területén, és 5,6 százalékkal nőtt azok aránya is, akik szakmai-tudományos műszaki tevékenységet folytatnak.

Ahol csökkent a dolgozói létszám

Az ipar után a legtöbb munkavállalót a kereskedelemben és gépjárműjavításban foglalkoztatták, ám 2011 első három negyedévében csökkent a létszámuk (a fizikai munkakörben dolgozók létszáma némileg nőtt) – állapítja meg a KSH.

Különösen a konjunktúra-érzékeny építőipar létszáma – az első négyhavi biztató jelek után – ismét csökkenésnek indult, és január–szeptemberben 1,3 százalékkal maradt el 2010 hasonló időszakától.

A vizsgált időszakban tovább csökkent a költségvetési szervezeteknél dolgozók létszáma. Az összességében közel ötszázalékos létszámcsökkenés körülbelül háromnegyedét az magyarázza, hogy az előző évinél jóval kevesebben voltak közfoglalkoztatottak, a fennmaradó rész pedig a költségvetési szféra szinte minden területére kiterjedő költség- és egyben létszámcsökkentő intézkedések eredménye.

Nincs annyi álláshely, mint a válság előtt

Az üres álláshelyek aránya 1 százalék volt, ez 0,2 százalékponttal meghaladta a válság mélypontját jelentő 2009. második negyedévi szintet, de elmarad a válság előtti, 2008. harmadik negyedévi adattól. Az üres álláshelyek 41 százaléka fizikai munkát takar, 45 százalékuk az iparban, 14 százalékuk a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén várt betöltésre.

A versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 4,9 százalékkal 215 ezer forintra, a költségvetési szférában dolgozóké 2,3 százalékkal 201 500 forintra nőtt. A kereset részét nem képező, az adó- és járulékrendszer jövedelemcsökkentő hatását ellensúlyozó kompenzációban a közszféra dolgozóinak közel fele, 46 százaléka részesült, átlagosan 5200 forinttal.