Ennyibe kerül egy munkás Európában

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerőköltségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának adataiból.

A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5 euró) voltak legalacsonyabb költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).

(Görögország esetében az Eurostatnak nem volt elérhető adata.)

Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több, mint 2014-ben és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintra számítva 3,4 százalékkal, 2330,7 forintra nőtt az óránkénti munkaerőköltség tavaly éves összehasonlításban.

A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia és Lettország, míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország, Luxembourg és Franciaország fért be. Németország 32,2 euróval a 9. helyre került.

A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.

Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerőköltség uniós szinten 25, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2 és 1,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala.

A munkaerőköltség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék). Magyarországon ez az arány 22,7 százalék volt tavaly.

A 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vették figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerőköltség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerőköltség indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaadó, munkaerőköltség, EU