Elítélték a korrupt munkaügyi ellenőröket

A bíróság Sz. Lajos elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és 15 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte - mondta Veszprémyné Szajkó Márta, a bíróság sajtótitkára.

S. Márton másodrendű vádlott hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette, 15 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetést és 7 év közügyektől való eltiltást kapott. G. Pál harmadrendű vádlott bűnösségét 3 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és egy rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg a bíróság, ezért két év börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte.

18 vádlott esetében közokirat-hamisítás, vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1-2 év börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, a szabadságvesztés végrehajtását két év, illetve három év próbaidőre felfüggesztette, egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített.

7 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, három vádlottat felmentett, míg egy vádlottal szemben - aki az eljárás során meghalt - megszüntette az eljárást a bíróság - ismertette a sajtótitkár.

Csizmadiáné Pethő Tímea tanácselnök ismertetése szerint a törvényszék a bizonyítékok körében felhasználta a titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés során keletkezett hanganyagokat. Az első 8 vádlott a bűncselekmények elkövetésének idején az Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgozott. A másodrendű vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi 23 vádlott pedig olyan cégek képviselője volt, amelyeket érintett vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.

A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz: kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket - közvetve vagy közvetlenül - a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt és megpróbálták rábírni, hogy elnézőbb legyen a szabálytalanságokkal szemben.

A kedvezményezettek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból: legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást.

A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a tárgyaláson jelenlévő vádlottak és védőik vagy fellebbezést jelentettek be, vagy ugyancsak három nap gondolkodási időt kértek. A bíróság ügyészi indítványra az első- és másodrendű vádlott esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaügyi ellenőr, korrupció, bíróság, börtön, ítélet, büntetés