Ekkora fizetésről álmodnak a kamaszok

A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 92 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk igen hiányos - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásából.

A középiskolások leginkább egy nagyvállalatnál képzelik el a jövőjüket, saját vállalkozásban a válaszadók 41 százaléka gondolkodik. Már az első munkahelyükön is messze a legfontosabb elvárás a magas fizetés: a megkérdezettek közel fele nettó 200 ezer forintot tartana elfogadható kezdőbérnek. A fiatalok szkeptikusan látják az iskolai felkészítést a munkavállalásra, és a pénzügyi döntéseik tekintetében is inkább a szüleikre támaszkodnak.

Közgazdász, orvos, mérnök - ők jól keresnek

A kutatás szerint a 16-17 éves tanulók kiemelkedően magas aránya szeretne továbbtanulni (92 százalék) a középiskola befejezése után. A továbbtanulni szándékozók körében a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya.

A középiskolások legfontosabb elvárása már az első állásuk esetében is a magas fizetés. A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) sorolta ezt a leginkább fontos szempontok közé. Ezen kívül kiemelten lényeges még számukra, hogy a kiválasztott cég biztos háttérrel rendelkezzen (39 százalék), jó legyen a társaság, a munka során használni lehessen a korábban megszerzett ismereteket és legyen előrejutási lehetőség.

Ennyi lenne az álomfizetés

A kiemelten fontos, magas kezdő fizetés a válaszadók fele szerint több mint 200 ezer forintot jelent, nagyjából negyedük szerint pedig legalább 300 ezer forintot. A másod- és harmadéves középiskolások és gimnazisták negyede 150 ezer forint fizetés alatt inkább nem menne el dolgozni, harmaduk pedig legalább 100 ezer és 150 ezer forint közötti fizetést vár első munkahelyétől.

A fiatalok kétharmada valamilyen vezető pozícióban szeretne dolgozni, de viszonylag sokan (41 százalék) vannak, akik szívesen indítanának saját vállalkozást (azok a fiatalok, akik magas pénzügyi tudatossággal rendelkeznek, és főként a fiúk). A legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, a külföldi tulajdonú cégek vonzóbbak számukra, mint a magyarok. Legkevésbé a köz- és a nonprofit szféra mozgatja meg a középiskolások fantáziáját.

Miért vállalkoznának? És miért nem?

A magasabb jövedelmet és a rugalmas munkaidőt tartják a vállalkozói lét legnagyobb előnyének. Pozitívumnak gondolják továbbá, hogy a vállalkozók könnyebben megvalósíthatják életcéljukat, mint az alkalmazottak. Érdekes, hogy jelentős mértékű azoknak az aránya (30 százalék), akik magas összegű EU-s támogatások és adókedvezmények igénybevételét remélik.

A legfőbb ellenérvként a vállalkozás beindításához szükséges pénz hiányát jelölték meg (a válaszadók kétharmada). Úgy vélik, hogy gazdasági és politikai kapcsolatok nélkül nem tud boldogulni egy vállalkozás. A 28 százalékuk azért nem vállalkozna, mert akkor nagyon kevés szabadideje lenne.

Provident által 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs program azt vizsgálta, hogy a jelenleg 16-17 éves diákoknak milyen továbbtanulási terveik vannak, mit várnak el a leendő munkahelyüktől, mennyire vállalkozó hajlamúak, illetve, hogy hol látják mindebben az iskola és a család szerepét. A reprezentatív Családi Kassza Index - a középiskolások jövőképe kutatásban összesen 1200 gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: fiatal, középiskolás, fizetés, bér, munkahely, pályaválasztás