Folyamatosan csökkent az egy foglalkoztatottra eső munkaidő-kiesés az elmúlt húsz évben, elsődlegesen azért, mert kevesebbet megyünk betegszabadságra. Összesen 10 ezer fővel kevesebb munkavállalót igényelt ugyanaz a munkamennyiség 2011-ben, mint 2005-ben, csak azért, mert 1,4-gyel több ledolgozott nap jutott egy alkalmazottra - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaidőmérleg című elemzéséből. Noha a kutatás az 1990-es évek első feléig csak a nagyobb vállalatokra terjedt ki, és csupán 3-6 évente ismétlik meg a vizsgálatot, az adatok jól mutatják a dolgozók szabadságolási szokásainak alakulását.

Alig, de nőtt a fizetett szabadságon eltöltött idő az 50 fősnél nagyobb cégeknél: 2011-ben átlagosan 27 munkanapot volt távol egy dolgozó, ami 1,3 nappal több, mint 1995-ben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy több az idősebb munkavállaló, akik hosszabb szabadságra jogosultak.

Jóval nagyobb változás történt a betegszabadságok terén. A vizsgált munkavállalók 2011-ben feleannyit sem hiányoztak emiatt, mint az 1990-es évek elején. Míg 1992-ben átlagosan évi 16,9 nap volt a betegség miatti távollét, addig 2011-re ez 8,1-re esett vissza. A csökkenés - olvasható a tanulmányban - a munkaerő-piaci helyzet kedvezőtlen változásával magyarázható, és az elmúlt három-négy évben volt erőteljes.

Részben a fenti hatások miatt volt több mint 219 nap a teljesített munkaidő 2011-ben a nagyobb vállalatoknál. Ez 3,1 nappal több, mint 2005-ben, és 6,2-vel magasabb, mint 1992-ben, miközben mindhárom évben 255 volt a teljesíthető munkanapok száma.

A versenyszféra kisebb vállalkozásainál (5-49 fő) azonban csaknem hat nappal dolgoztak többet 2011-ben, mint az 50 főnél nagyobb cégeknél, illetve a költségvetési intézményekben. Az eltérés mintegy kétharmada a betegszabadságok eltéréséből adódik.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Szakmák szerint vizsgálva a szabadságokat, az oktatásban dolgozók töltötték a legtöbb időt munkájuktól távol, 36,1 napot. Őket a villamosenergia-ipari alkalmazottak követték 30,2 nappal. Betegség miatt a leghosszabban a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és a textiliparban dolgozók hiányoztak (9,8 nap, illetve 9,5 és 9,3 nap).

Szemlézte: Fogas Krisztina

Címkék: betegszabadság, táppénz