Egyenlő béreket követelnek

Országos kampányt indít a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) - jelentette be Kordás László elnök. A szervezet megkezdte a felkészülést az őszi bértárgyalásokra, és azt szeretnék, ha a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentéséről is tárgyalnának.

Az emberi méltóság is sérül azzal, hogy a nők ugyanazért a munkáért nem kapnak a férfiakkal azonos bért. Ez az állapot azért is törvénysértő, mert az alacsonyabb fizetés alacsonyabb nyugdíjhoz is vezet - mondta Hercegh Mária, a szakszervezeti szövetség női tagozatának elnöke a Bérkülönbség - nem csak pénz című konferencián. Már a számokban sincs egyetértés a felek között, a nők által elszenvedett bérkülönbség nagyságára 3,8-tól 31 százalékig terjedő statisztikák vannak – hívta fel a figyelmet.

Az elmúlt 26 évben a magyar társadalom és a szakszervezetek is részt vettek a bérek körüli titkolózásban, pedig "miért ne lehetne megtudni, hogy egy bizonyos munkakör mennyit ér, mennyit lehet keresni vele" – tette fel a kérdést Herczeg Mária. Az unióban van arra példa, hogy az álláshirdetéssel együtt a fizetést is kötelező módon fel kell tüntetni. Ez Magyarországon nincs így, ami hátrányba hozta a munkavállalókat és diszkriminációhoz vezethet - tette hozzá.

A javaslatok:

- Internetes adatbázis létrehozása, egy bérbarométer szolgáltatás, amelyben szerepel a munkakörhöz tartozó átlagos fizetési sáv. Az adatok feltöltése egyelőre önkéntes, de szeretnék, ha a jövőben a munkáltatók által szolgáltatott adatokat tartalmazná.

- Az 50 vagy 250 munkavállaló felett foglalkoztató munkaadóknál legyen kötelező az adatszolgáltatás a bérekről, munkakör és nemek szerint is lebontva.

- A munkaügyi hatóságoknál legyen ez is egy pont az ellenőrzéseknél, szabályozzák az egyenlő értékű munka fogalmát a kritériumok kialakításával.

Jogi eszközzel nem lehet kikényszeríteni

Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa a bérkülönbség társadalmi következményeiről szólva elmondta: ez egy rendszerhiba, nem csak anomália, és kizárólag jogi eszközökkel nem lehet kikényszeríteni. A bérkülönbség több módon jelentkezik, vannak nagy területi, Nyugat- és Kelet Magyarország közötti, nemek, vendégmunkás-hazai munkás közötti, illetve közmunkásokat érintő különbségek is.

A kollektív alku nagyon fontos eszköz a szakszervezetek kezében, mert egy embert ki lehet rúgni, de "egy egész gyártósort nem" – mondta a politológus.

A minimálbér és a létminimum

Kordás László szólt arról, hogy a kormány ígérete ellenére az idén is már elfogadott adó- és költségvetési törvény által behatárolt mozgástérben tudják csak érvényesíteni a munkavállalók érdekeit a bértárgyalásokon.

A MaSzSz évek óta szorgalmazza, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. A szakszervezet 3 éves bérfelzárkóztatási programot javasolt, ami elől a munkaadók eleinte elzárkóztak, azonban mára már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is 3-5 éves, béremelési, adócsökkentési csomagot szorgalmazott - idézte fel Kordás László.

Csökkenteni kellene a bérekre rakódó adóterheket, hogy tudjanak bért emelni a vállalkozások, valamint belátható időn belül egyszámjegyűvé kellene tenni a személyi jövedelemadót, legalább az átlag és az az alatt keresők részére - fejtette ki a MaSzSz elnöke. Úgy vélte, a munkáltatóknak egy olyan, gazdasági növekedést és inflációt meghaladó bérfejlesztést kell vállalnia, amely során nagyobb rész jut a munkavállalóknak a közösen megtermelt profitból.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka, nők, fizetés, béremelés, különbség, minimálbér, létminimum