Csak jelképes béremelés lehet

Kedden tartotta első, nem nyilvános ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a jövő évi bérekről. Egységes álláspont még nincs - írja a Népszabadság. A résztvevők a lapnak elmondták, egyelőre csak kóstolgatták egymást, különösebb vita nem volt. Mindenki elmondta, mit szeretne, komolyabb érdekütköztetések a következő találkozókon várhatók.

A munkavállalók képviselői 6-10 százalékos emelést is elvárnának, a munkaadók azonban legszívesebben befagyasztanák a béreket. Egyvalamiben viszont egyetértettek: muszáj kialakítaniuk közös álláspontot, ha nem akarják, hogy a kormányzat éljen a jogaival, és maga határozza meg a jövő évi emelés mértékét. A tavalyi 15 százalékos minimálbér- és 19 százalékos garantáltbérminimum-növelést a munkaadók ma is nyögik, míg a munkaadók nem győzik hangsúlyozni, hogy az idén jelentős reálkereset-visszaesés következett be, amit kompenzálni kell jövőre.

Mit szeretnének a munkavállalók?

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) az a kiinduló álláspontja, hogy elengedhetetlen a minimálbérek emelése, tekintetbe véve a 6 százalék feletti inflációt és azt, hogy közel 5 százalékkal romlott a fizetések reálértéke. Így szerintük a minimálbér nem lehet kevesebb, mint bruttó 100 ezer forint, azaz 8 százalékkal több az ideinél. Emellett ragaszkodni fognak a szakmai bérminimum 108-ról legalább 116 ezer forintra emeléséhez is, hogy legalább az idei 16 százalékos különbség megmaradjon a minimálbér és a szakmai bérminimum között. Pataky Péter elnök közölte: ez a kiinduló álláspont, most elkezdődnek a részszámítások az egyes ágazatokra lebontva, és figyelembe veszik az adóváltozásokat is. 2013-ban olyan megállapodásra van szükség, amely biztosítja legalább a bérek reálértékének megőrzését.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közleményt adott ki, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy jövőre a létminimum összege 91 500 forint lesz. A 93 ezer forintos minimálbér elkölthető része az előbbi összegnek a kétharmadát éri el, amiből nem lehet megélni. A szervezet elvárása, hogy a 2013-as minimálbér legalább a létminimum háromnegyedét érje el, és a garantált bérminimum esetében se romoljon a 2012. év eleji arány. Ez bruttó 105 ezer forintos minimálbért és bruttó 120 ezer forintos garantált bérminimumot jelentene 2013-ra.

A Liga Szakszervezeteknél úgy gondolkoznak, legalább azt el kellene érni, hogy a 6 év óta tartó reálpozíció-vesztés megálljon. Ehhez legalább 6 százalékos emelés szükséges.

A munkaadóknak sincs egységes álláspontja

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta: olyannyira kiélezett a helyzet, hogy ő az idén - sok év után először - testületi állásfoglalást fog kérni a VOSZ-tagságtól arról, meddig mehet el a tárgyalásokon. Szerinte közgazdaságilag semmi sem indokol egy jövő évi béremelést. Legfeljebb gesztust tudnak gyakorolni, valami szimbolikusat emelni, csak hogy jelezzék, nem hagyják cserben a rászorulókat. Nem vitatja, hogy képtelenség megélni a minimálbérből, de azt is látni kell, hogy stagnál, illetve csökken a magyar gazdaság, azaz nem nő az elosztható jövedelem.

A VOSZ-főtitkár szerint azért is óvatosnak kell lenni a bérekkel, mert egy túlfeszített emelés semmissé teheti azt a több 100 milliárd forintos könnyítést, amit a munkavédelmi akcióterv járulékcsökkentése ad a gazdaságnak.

Ettől függetlenül kemény tárgyalásokra számít, egyrészt azért, mert az idén komoly reálbérveszteséget szenvednek el a munkavállalók, másrészt a kormányzat felől is nagy nyomás várható, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 800 ezer munkavállalót érint. Arra azonban nem számít, hogy a kormány ismét beszáll a finanszírozásba a bérkompenzációval. Ez egyébként sem a munkaadók, sem a munkavállalók képviselői szerint nem vált be.

Elvileg jövőre megmarad a bérkompenzáció lehetősége, a munkaadó dönti el, hogy azzal, vagy a munkavédelmi akciótervben megfogalmazott járulékkedvezményekkel él.