A tanulás lehet a munkanélküliség gátja
Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme, több adót fizet, több GDP-t termel, egészségesebbek, tovább él, gyorsabban el tud helyezkedni. A köznevelési törvényről vitáztak a Parlamentben.
Önnek ajánljuk!
A gyermekre nem lehet egyformán alakítható masszaként tekinteni, neki és családjának kell eldönteni például azt, milyen iskolába akar járni, melyik idegen nyelvvel kíván előbb megismerkedni - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon kedden.
A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására - jelentette ki Balogh Zoltán emberierőforrás-miniszter.
Pokorni: Megtérül a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás
Pokorni Zoltán a felszólalását arra alapozta, hogy minden tény a tanulás szükségességét támasztja alá, ugyanis minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség - sorolta. A magasabb végzettség jó az egyénnek, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt, a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül.
Sokszor hallani, hogy kevés a szakmunkás, a betanított munkás, rájuk lenne szükség, és nem a sok diplomás munkanélkülire: ,,ezekkel az állításokkal azonban sok a gond. (...) Meglehetősen irracionális az a kívánság, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének betölteni" - mondta a Fidesz alelnöke.
Ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére. Azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket - tette hozzá Pokorni.
A korábbi oktatási miniszter szerint kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat, továbbá baj lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben nem a gyermek és családja döntené el, mit és milyen iskolában - például gimnáziumban vagy szakiskolában - akar tanulni, vagy hogy melyik idegen nyelvvel kíván megismerkedni előbb.
Hiller: Gazdasági, nem pedig oktatáspolitikai elképzelések valósulnak meg
Hiller István, az MSZP vezérszónoka egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011 decemberéig minden közoktatási törvényben szerepelt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Az új köznevelési törvény azonban száműzte e tételt, ez volt az első kulcsgondolat, amelyet az oktatási kormányzat kihajított - fogalmazott.
A volt szocialista oktatási miniszter szerint teljes egészében egy gazdasági elképzelés valósul meg, nem pedig oktatáspolitikai.
KDNP: olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték
Michl József, a KDNP vezérszónoka filozófiai szemszögből közelítette meg a közoktatás kérdését, azt firtatva, hogy ,,milyen világot szeretnénk gyermekeinknek". Olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték.
Szeretetre, erőszakmentességre, becsületes munkára, önzetlenségre, türelemre, igazságra, hitre, rendre épülő világot kell építeni. A világ mindig csak ezekből tudott megújulni - mondta a politikus. (Ő volt egyébként az, aki korábban egy módosító indítványt nyújtott be, hogy az új köznevelési törvényből kerüljön ki a testi fenyítést tiltó passzus. Ez végül nem történt meg.)