A Munka törvénykönyvének vesztesei

Az idén júliusban hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), a Policy Agenda korábbi kutatásaiban már vizsgálta, hogy a kis- és közepes vállalkozások vezetői és a lakosság miképpen vélekedett a készülő új munkajogi szabályozásról. Pár hónappal a törvény életbelépését követően arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása volt az Mt.-nek a meglévő munkaviszonyokra - írja a nol.hu.

Csökkent a bér

Azok körében, akik jelenleg is teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak, 76,5 százalék arról számolt be, hogy egyelőre nem érzékelt változást az Mt. hatálybalépését követően. Ugyanakkor 13 százalékuk (ez kb. 400 ezer munkavállaló) azt mondta, hogy már vagy módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy már jelezte ez irányú szándékát a munkáltatója. 6 százalékuk azt mondta, hogy munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést, ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.

A válaszadók 4 százaléka azt mondta, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek vele. Ez feltehetőleg a pótlékrendszer átalakítása miatt történhetett meg.

Ennél rosszabb a megítélése az Mt.-nek akkor, ha azt kérdezzük, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztalt az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztaltak.

A munkavállalók többsége úgy értékeli az új Munka törvénykönyvét, mint ami nem az ő érdekeiket védi, vagyis annál is negatívabban gondolnak az új törvényre, mint amit akár saját tapasztalatuk, akár a statisztikák mutatnak.

Nem tekintik munkavállaló-barát kormánynak a mostanit

A kutatás alapján a válaszadók nem tekintik munkavállaló-barát kormánynak a mostanit. Egy ötfokozatú skálán (1- egyáltalán nem munkavállaló-barát a jelenlegi kormány, 5 - teljes mértékben munkavállaló-barát) 2,2 átlagérték jött ki a válaszok alapján. A relatív többségben azok voltak (37 százalék), akik szerint egyáltalán nem folytat a jelenlegi kormány munkavállaló-barát politikát.

Ugyanez igaz arra is, hogy mennyire tekinti a kormány partnernek a szakszervezeteket. Az előző mérési módszer alapján itt is 2,2-es átlagértéket kaptak. Ebben az esetben is a relatív többség (31 százalék) amellett volt, hogy egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet a munkavállalói érdekképviseleteket.

Bíznak-e a szakszervezetekben?

A felmérésben résztvevők egyharmada mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. 8 százalék említette a civilszervezeteket és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.

Az 50 év felettiek körében sokkal erősebb a szakszervezetekbe vetett bizalom (39 százalék), mint az állami hatóságokba (32 százalék), miközben a 30 év alattiaknál sokkal kisebb a szakszervezetek elfogadottsága (22 százalék).

A szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán azt is megvizsgálták, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem.

A választani tudók között 37 százalék mondta az MSZOSZ-t, míg a Munkástanácsokat 33 százalék választotta, a Ligát 24 százalék nevezte meg. Viszonylag sokan, 11 százalék választotta az ÉSZT-et, míg kissé meglepő módon csupán 3-3 százalék mondta a közszférában meghatározó SZEF-et és az Autonómokat.