A dolgozók negyede tart a munkahely elvesztésétől

A jelenlegi anyagi helyzet, valamint a rövid és a hosszú távú anyagi biztonság értékelése enyhén pozitív irányba fordult, főként emiatt emelkedett a K&H biztos jövő indexe 2,4 pontra tavaly a negyedik negyedévben az előző negyedévi mínusz 3,7 pontról.

A jelenlegi anyagi helyzetüket nagyon pozitívnak értékelők aránya 17 százalékról 23 százalékra nőtt a negyedik negyedévben, a legoptimistábbak a budapesti harmincasok. A legtöbben, a válaszadók 29 százaléka inkább pozitívnak, míg 26 százalék inkább negatívnak látta saját anyagi helyzetét. A rövid távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig azt tartották a legvalószínűbbnek, hogy nem lesz pénzük nyaralni, bár arányuk 41-ről 35 százalékra csökkent.

Az egészség megromlását és a munkahely elvesztését egyaránt 26 százalék tartotta rövid távon kockázatosnak.

A tavalyi év végére javult a magyar közbiztonság megítélése, bár a többség továbbra is pesszimista volt. Az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatok megítélése sem változott, leginkább a beázást, üvegtörést és a természeti csapásokat tartják a magyarok a legvalószínűbbnek. Ezek után következett a sorban a lopás, rablás, míg a másnak anyagi kár vagy sérülés okozása a lista végére került.

A K&H Biztosító tavaly a harmadik negyedévben indította a biztos jövő indexet, amely a lakosság biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A Free Association Research Piackutató Kft.-vel végzett felmérés alapján készülő, a mínusz 50 és a plusz 50 pontos tartományban mozgó index a biztonság 9 komponensét méri, legnagyobb súllyal az anyagi biztonsággal kapcsolatos kockázatok szerepelnek. A felmérés a 30-59 éves korosztály körében készül 500 fős mintán, az online kérdőívet kitöltők reprezentálják a magyar lakosságot.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka, félelem, elbocsátás, fizetés, anyagi helyzet