Az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele (53 százalék) érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dogozik, és többségük (57 százalék) úgy véli, hogy munkakörülményei romlottak az elmúlt öt évben - derül ki egy friss Eurobarometer felmérésből, amely azt vizsgálja, miként hatott a válság a munkahelyek minőségére.

Dániában a legelégedettebbek

Noha a legtöbb dolgozó (az EU-ban átlagosan 77 százalék) elégedett munkakörülményeivel, jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között: Dániában 94 százalékos az elégedettségi arány, Görögországban azonban csupán 38 százalék - írja a Piac és Profit.

Általában véve a legtöbb munkavállaló nagyon elégedett a munkaidejével (80 százalék), valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal (85 százalék).

A 28 tagállamban végzett felmérés alapján Dániában, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában a válaszolók több mint 80 százalék-a jónak tartja a hazájában fennálló munkakörülményeket. A munkavállalók egyéni helyzete alapján szintén Dánia áll az első helyen, ahol a dolgozók 94 százalék-a nyilatkozta, hogy elégedett munkakörülményeivel. Dániát a sorban Ausztria és Belgium követi (tízből kilenc munkavállaló elégedett), szorosan mögöttük pedig Finnország (89 százalék), az Egyesült Királyság és Észtország áll (mindkét országban 88 százalék).

A rangsor legalján Görögország áll, országos szinten ott a legalacsonyabb az elégedettségi arány (16 százalék), és Görögország az egyetlen tagállam, ahol a válaszoló munkavállalók kevesebb mint fele elégedett jelenlegi munkafeltételeivel (38 százalék).

Országos szinten még Horvátországban (18 százalék), Spanyolországban (20 százalék), Olaszországban (31 százalék), Szlovéniában, Portugáliában és Romániában (mindenütt 32 százalék), de még Szlovákiában (36 százalék) és Lengyelországban (38 százalék) is viszonylag alacsony az elégedettségi szint.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az elégedettségi értékek közötti eltérés több tényezővel is magyarázható; nem csupán a válság befolyásolta a társadalmi és gazdasági viszonyokat, hanem például a szociális párbeszédből, a szociálpolitikából és a munkajogból eredő strukturális adottságok is, amelyek az egyes EU-tagállamok helyzetétől függően erősebbek vagy gyengébbek lehetnek.

Munkahelyi veszélyek

A legjelentősebb munkahelyi veszélynek egyértelműen a stresszt tekintik a válaszadók (53 százalék). Ezen túlmenően a munkaterhelés miatti elégedetlenség, a munkatempó és a hosszú (13 órát meghaladó) munkanapok inkább okoznak elégedetlenséget, mint egyéb tényezők, például a végzendő feladat iránti érdeklődés hiánya vagy a nem megfelelő heti vagy éves pihenőidők.

A munkaszervezés tekintetében - a munka és a magánélet közötti egyensúllyal összefüggésben - a válaszolók 40 százalék-a nyilatkozott úgy, hogy nem kínálták fel neki azt a lehetőséget, hogy rugalmas munkaidőben dolgozzon.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, munkaidő, túlóra, elégedettség