35 ezer pedagógust bocsáthatnak el

Magyarországon 1952. június 7–8-án ünnepelték először a pedagógusnapot, ekkor adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak. Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Orgaization – ILO) 1966-ban fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. A dokumentum tartalmazza többek között a pedagógusok megbecsülésének szükségességét, előírja az ingyenes továbbképzést, és kimondja, hogy a pedagógusok jövedelmezése nem maradhat el az egyenértékű képesítést követelő más foglalkozásúak bérezésétől.

Tüntetéssel „ünnepelnek”

Pedagógusnapon, június 3-án öt szakszervezet tartott demonstrációt a fővárosban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Az érdekképviseletek a pedagógusok munkaterheinek növekedésétől, jelentős elbocsátásoktól tartanak. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) azt követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését egy évvel halasszák el. Azt is el szeretnék érni, hogy a közszféra alkalmazottai, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők 2013. január 1-től 20 százalékos fizetésemelést kapjanak. (A közalkalmazotti béreket ugyanis már több éve befagyasztották, csak a legalacsonyabb fizetések nőttek a kötelező minimálbér-emelések miatt.)

A törvény a sokat emlegetett életpályamodellt egy, a pedagógusok számára elfogadhatatlan minősítési rendszerrel párosítja. Az ígért magasabb bérért cserébe, a pedagógusok 40 órás heti munkaidejének 80 százalékával az intézményvezető rendelkezik. Ez Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint burkolt óraszámemelés, és a munkaterhek radikális növekedésével fog járni. A csökkenő pedagóguslétszámból pedig automatikusan következik a technikai létszám csökkentése. A béremelés bevezetésének határidejét folyamatosan módosítják, mert nem merik kimondani, hogy több ezer elbocsátott pedagógus megtakarított pénze lesz a fedezete az ígéret betartásának – fejtette ki Galló Istvánné.

Tollner József, a PDSZ elnökségi tagja szerint a pedagógusok 25 százalékát, 35 ezer embert bocsáthatnak el. Ez fakadhat a pedagógusok óraszámának emeléséből, a tankötelezettség korhatárának csökkentéséből, a szakiskolákban a közismereti órák maximum 33 százalékban való meghatározásából, az osztályösszevonásokból – sorolta.

Az intézmények megkurtított költségvetésében már nincsenek munkahelyi pluszforrások – mondta Tóth József, az MKSZSZ elnöke. Mindenki tudja, hogy az oktatásba való befektetés nélkül nincs gazdasági fellendülés – mutatott rá. „Nincs szörnyűbb olyan dolgozóval találkozni, akinek nettó bére 70-75 ezer forint. Nem tartjuk szerencsésnek a szakképzési törvény módosítását sem, aminek következménye lehet, hogy 7-8 ezer jól képzett szakember kerülhet utcára” – hívta fel a figyelmet.

Társadalmi összefogást hirdetnek a magyar közoktatásért

A PSZ elnöke kijelentette: nincs tovább türelem, nincs tovább megértés. Ha a közoktatásban és a szakképzésben tervezett változtatásokat végrehajtják, jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Hiányolta az érdemi egyeztetéseket, és nehezményezik a szakszervezetek, a szakmai szervezetek, hogy a bevonásuk nélkül készültek el a törvények.

Nem lehet támogatni azt a tervet, amely a tankötelezettség korhatárát 16 éves korban állapítja meg, és ezzel a közoktatás irányítói szerint is több ezer pedagógus kerül utcára – mondta Galló Istvánné az MTI-nek. Nem lehet támogatni azt sem, amely az általános iskolát végzett tanulók felét a hároméves szakképzésbe irányítaná, ezzel esélyt sem adva, hogy jól képzett munkások legyenek, vagy sikeres érettségit tegyenek. Azt sem lehet támogatni, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát 40 százalékkal csökkentsék, és csak a kiváltságos tanulók számára legyen biztosítva olyan középiskola, ahonnan a felsőoktatásba továbbléphetnek – sorolta a pedagógusok kifogásait. A demonstráció végén egy petíciót adtak át a kormányzatnak.

Az államtitkár sok sikert kíván

Lassan megszokottá válik, hogy a pedagógus-szakszervezetek a pedagógusnapot demonstrációval „ünneplik” – közölte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a tüntetés bejelentésekor. Szerinte a szakszervezetek nyilatkozata tele van ferdítéssel, „ahogy ezt már sajnos megszoktam tőlük” – közölte, hozzátéve: a tüntetés, a sztrájk alapjog, sok sikert kíván a szakszervezeteknek, a kormány pedig folytatja tevékenységét. „A követeléseikkel nem nagyon tudunk mit kezdeni” – tette hozzá az államtitkár.

A feltételezett elbocsátásokra úgy reagált: egyáltalán nem következnek a köznevelési törvényből, ezek olyan „riogatások”, amelyeket méltatlannak érez a pedagógusnaphoz, és amelyeknek – mint mondta – nincs valós alapjuk. Szerinte a szakszervezetek nem tudják semmivel sem alátámasztani a többezres, vagy tízezres elbocsátásról szóló állításokat. Úgy látszik, „a pánikkeltés az egyik fegyverük” – mondta.

A követelésekhez hozzáfűzte: az életpályamodellben 20 százaléknál lényegesen magasabb fizetésemelést helyeztek kilátásba, jóllehet nem januártól, hanem szeptembertől. Az életpályamodell bevezetése azonban akár csúszhat is – legalábbis a második Széll Kálmán Tervből arra lehet következtetni, hogy 2014 januárjára halasztják. Hoffmann Rózsa ugyan a konvergencia-program nyilvánosságra hozatala után az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta: „Úgy látom és úgy remélem, hogy a körülmények adottak lesznek” – utalva az eredeti dátumra, 2013 szeptemberére. Ez akár pedagógusnapi üzenetként is megfogalmazható – folytatta, és azt kérte, bízzanak benne, ez a kormány képes lesz arra, hogy sok évtizedes adósságot törlesszen, és a pedagógusokat olyan pozícióba emelje a magyar társadalomban, amely a munkájuk alapján megilleti őket.