10 hiba, ami miatt nem léptetnek elő

A Forbes magazin által közölt legfrissebb, 4000 főiskolát végzett munkavállaló és 268 tapasztalt vezető részvételével készített elemzés szerint ahhoz, hogy egy munkavállalót előléptessenek, személyiségének vezetői vonásokat kell tükröznie. A kutatás szerint a megjelenéssel és a kommunikációval árthatunk a legtöbbet magunknak, ha előléptetésről van szó.

A CTI és a Marie Claire által végzett felmérés alapján tíz olyan alapvető kommunikációs hiba létezik, melyek elkövetésével garantáltan lekerülünk az előléptetésre felterjesztett kollégák névsorából.

Rasszista megjegyzések

A nyilatkozó vezetők 72 százaléka szerint a rasszista megjegyzések a leginkább elfogadhatatlan kommunikációs hibák közé tartoznak. A kutatók szerint a különböző típusú sértések közül kétség kívül ez a legsúlyosabb, hiszen gyakran vádló jellegű, ráadásul gyenge ítélőképességre és alacsony érzelmi intelligenciára vall.

Durva viccek

A második legnagyobb kommunikációs hiba hasonló az elsőhöz. A nem megfelelő vagy megkérdőjelezhető stílusú viccek sokat elárulnak arról, aki meséli őket. A főnök számára az ilyen viselkedés egyértelmű jele annak, hogy az illető nem képes megfelelően felmérni a hallgatóközönséget és a környezetet. A megkérdezett vezetők 61 százaléka szerint pedig éppen a közönség hangulatának megfelelő felmérése és az ehhez igazított kommunikáció az egyik legfontosabb készség, amely az előléptetéshez elengedhetetlen.

Sírás

Az irodában elejtett könnyek nem árulkodnak vezetői képességekről, különösen, ha férfiakról van szó. A megkérdezett vezetők 59 százalékának az volt a véleménye, hogy a sírás nem tünteti fel jó színben a női alkalmazottakat, férfiaknál pedig egyenesen az egyik legnagyobb hibának számít.

Kulturálatlan beszéd

Az előléptetéshez vezetői képességeket kell mutatni szóban és intellektuálisan egyaránt. A kulturálatlan beszéd azonnal aláássa esélyeinket és arra enged következtetni, hogy iskolázatlanok vagyunk.

Káromkodás

A trágár kifejezések használata nemektől függetlenül kerülendő, a káromkodással ugyanis hozzá nem értésünket és érzéketlenségünket fejezzük ki. Különösen kerülendő online felületeken, ezek egyébként is kommunikációs aknamezők.

Flörtölés

A megkérdezett vezetők fele úgy véli, hogy az irodai flörtölés aláássa a szakmai megbízhatóságot függetlenül attól, hogy női vagy férfi munkavállalóról van szó. A flörtölés, vagyis az intim kapcsolat lehetőségére való utalás könnyen félreérthető és igen kínos lehet munkahelyi környezetben.

Izgágaság

A nyugtalankodás és türelmetlen mozgékonyság az irodában nemcsak idegesíti a munkatársakat, hanem elvonja a figyelmet az éppen aktuális feladatoktól. Kerüljük az értekezleteken a mobiltelefonnal való játékot, ne forgassuk, kapcsolgassuk a készüléket. A vezetők számára egyértelmű, hogy az ilyen viselkedés mögött érdektelenség és motiválatlanság áll.

A szemkontaktus hiánya

Ha nem nézünk kollégáink vagy ügyfeleink szemébe, azt az érzetet keltjük, hogy nem mondunk igazat, vagy valami rejtegetni valónk van. Ha nyíltan a másik szemébe nézünk, azzal kifejezzük partnerünk számára, hogy figyelünk a mondanivalójára és érdekeltek vagyunk a tárgyalásban.

Fecsegés

Ha nem tudjuk tagolni és megfelelően összefogni beszédünket, azzal azt az üzenetet küldjük, hogy nem vagyunk kontroll alatt. Egy szétesett üzenet pedig veszít erejéből és hatásából. A kutatás szerint különösen a nők hajlamosak arra, hogy fecsegéssel töltsék ki a beszéd közben természetesen adódó szüneteket, ez pedig kommunikációs hiba. A csendnek retorikai szerepe van, egy-egy fontos gondolat előtt és után szünetet kell tartani, ez által súlyt adunk mondanivalónknak.

Nevetgélés

A túl sok kuncogás vagy nevetés munkaidőben az egyik leggyakoribb kommunikációs hiba, mely leginkább a női munkavállalóknál fordul elő. A megfelelő nevetés és hangszín ugyanakkor a figyelemfelkeltés fontos eszköze.

Szemlézte: Fogas Krisztina