Ünnepnapok 2015 - Mikor nem kell dolgozni?

Magyarországon 10 munkaszüneti nap van:

- január 1.
- március 15.
- húsvéthétfő
- május 1.
- pünkösdhétfő
- augusztus 20.
- október 23.
- november 1.
- december 25-26.

2015-ben hazánkban három munkanap-áthelyezés lesz, négynapos hosszú hétvége még kettő lesz az idén, egy pedig már megvolt. Január 10., augusztus 8. és december 12. szombati munkanap, míg január 2. péntek, augusztus 21. péntek és december 24. csütörtök pihenőnap. Ezen kívül négy alkalommal háromnapos a hétvége: húsvéthétfő és pünkösdhétfő miatt, valamint május elseje és az október 23. pedig péntekre esik. (Erről bővebben itt olvashatunk!)

Túl sok a munkaszüneti nap?

Angliában és Walesben, de például Németországban is négynapos ünnep a húsvét, ugyanis nagypéntek és húsvéthétfő is munkaszüneti nap. Egy átlagos brit alkalmazott évente 1647 órát dolgozik, Dél-Koreában ugyanakkor az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma egy-egy évben átlagosan 2191 - írták egy korábbi, a munkaszüneti napokról szóló tanulmányukban a brit Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai.

Szerintük a különbség egyik fő oka a brit munkaszüneti napok nagy száma. Egy átlagos évben 8 munkaszüneti nap van a hétvégéken kívül a szigetországban. A CEBR közgazdászainak számításai szerint a munkaszüneti napok eltörlése egy átlagos évben 1,3 százalékkal, vagyis mintegy 19 milliárd fonttal növelhetné a brit GDP-értéket.

A munkaszüneti napok gazdasági hatása

Egy magyar szakértő szerint nem túl konstruktív a munkavégzés a szombati munkanapokon. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője a távirati irodának korábban azt nyilatkozta: nincs jelentős gazdasági hatása a munkanap-áthelyezéseknek, mivel a versenyszférában a megrendeléseket saját jól felfogott érdekükben teljesítik a vállalkozások, erre megvannak a hatásos munkaszervezési módszereik.

A költségvetési, szolgáltatási szektorban is fenntartják a társadalom működéséhez szükséges kapacitásokat, mint a közlekedés, víz, gáz, fűtés biztosítása. A töredezett munkahét általában alacsonyabb teljesítményekhez vezet, mint a hosszabb időegység alatt végzett munka - vélekedett.

Amikor nem mindenkinek jár

2001 óta július 1. a köztisztviselők, 2011-től pedig már a kormánytisztviselők napja, illetve ekkor tartják a Semmelweis-napot is. Ez a nap a közszolgák és az egészségügyi dolgozók számára is munkaszüneti nap. Szünetel az ügyfélfogadás a kormányhivatalok, az okmányirodák, az önkormányzatok, valamint a NAV ügyfélszolgálatain, a patikák, a háziorvosi és szakrendelők zárva tartanak. A kórházakban és rendelőintézetekben ügyeleti készenléti szolgálat működik. Az Országos Mentőszolgálatnál pedig munkaszüneti napnak megfelelően dolgoznak.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1. legyen.

A közszféra állásajánlatait itt találjuk, az egészségügyi munkalehetőségeket pedig itt!

Szakmák ünneplése

Más szakmáknak is vannak ünnepnapjai (bár ezek nem munkaszüneti napok): a tűzoltók napját például május 4-én tartják, Szent Flórián napján, ugyanis ő a lánglovagok - és mellettük a kéményseprők, pékek, kovácsok, sörfőzők, azaz a tűzzel dolgozók védőszentje.

Az ácsoknak, fával dolgozó mestereknek Munkás Szent József, Jézus nevelőapja a patrónusa, őt május elsején ünnepeljük. A bányásznapot szeptember első vasárnapján tartják (korábban december 4-én, a bányászok védőszentje, Borbála napján volt).

Mellettük más szakmák képviselőinek - például a könyvtárosoknak (április 14.), pedagógusoknak (június első vasárnapja), mozdonyvezetőknek (szeptember 15.), szociális munkásoknak (november 12.) - is van világnapja.

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: munkaszüneti nap, ünnepnap, szakmák