A kisgyerekes szülők visszasegítése a munkaerőpiacra az adó- és járulékbevételeken keresztül sokszorosan megtérülne - írta a Napi Gazdaság.

Magyarország a GDP 2,5-3 százalékát, évi több mint 800 milliárd forintot költ a gyerekek után járó pénzbeli ellátásokra, többet, mint bármelyik európai ország. Bölcsődére és óvodára viszont csak a GDP 1 százalékát fordítjuk, fele annyit, mint a skandináv országok vagy Franciaország.

Tavaly év végén 704 bölcsőde üzemelt Magyarországon összesen 36 635 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy a három éven aluli gyermekek legfeljebb 12,5 százaléka kaphat bölcsődei ellátást.

Magyarországon a három év alatti gyerekek tizenkét százaléka jár bölcsődébe, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony. Egy uniós irányelv legalább harminc százalékot javasol a tagországoknak. Nem az a cél, hogy minél több gyereket bölcsődébe tereljen az állam, hanem hogy emelkedjen a foglalkoztatási ráta, csökkenjen a gyerekszegénység és a hátrányos helyzetű gyerekek is hozzájussanak ahhoz a szakképzett gondozáshoz, ami megalapozza a későbbi iskolai teljesítményüket - írja a lap.

Az olasz, a portugál, és a spanyol bölcsődések aránya 2003 és 2007 között a hazaihoz hasonló szintről nőtt a 2-3 szorosára. A 30 százalék eléréséhez a mostani több mint duplájára kellene emelni a férőhelyek számát.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ez az első néhány évben némi beruházást, azután pedig évi 25-30 milliárd forint költségvetési kiadást jelentene, amely jórészt megtérülne a munkába álló anyák bére után befizetett adókból és járulékokból (a déli országokban, ahol bővítették a férőhelyeket, a kisgyerekes anyák 50-70 százaléka dolgozik, míg Magyarországon csak 10-15 százalék).

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: gyes, gyed, kismama, női munka, bölcsőde